Adattömörítők

A számítástecnika fejlődésével, a számítógép egyre emberközelibbé válásával egyre komolyabb, de egyre könnyebben kezelhető programok készültek. Így a programok mérete rohamosan megnövekedett, és kialakult egy olyan igény, hogy ezeket a nagy programokat valamilyen formában tárolni tudjuk. Ennek egyik lehetősége, hogy a programokat különböző adattömörítő eljárássokkal kisebb méretűre csomagoljuk össze. Az igény kielégítésére születtek meg a különféle tömörítő és/vagy csomagoló programok.

Az adattömörítő programok két fontos tulajdonsággal rendelkeznek, az egyik a tömörítés a másik a kibontás.

Tömörítésnek nevezzük azt a módszert, mikor a forrásállomány méretét adatvesztés nélkül lecsökkenti, miközben elkészít belőle egy archív állományt. Megfelelő kibontó programmal az eredeti állomány hiánytalanul visszaállítható.

Kibontásnak nevezzük azt a módszert, mikor az archívált állományból visszaállítjuk az eredeti állományt, gyakran még az eredeti (relatív vagy abszolút) könyvtárszerkezetet is rekonstuálja az archívba elmentett adatok alapján.

Bepakolásnak nevezzük azt az archiválási folyamatot, amikor tömörítés nélkül a megadott állományokat egy vagy több archív file-ba rakjuk.

Önkicsomagoló (SFX‑SelF eXtract) tömörített állománynak nevezzük azokat a file-okat, melyek elindításkor kipakolják a bennük lévő tömörített programokat. Az ilyen tömörített állományok kicso-magolásához nincs szükség külön kicsomagoló programra.