Adattípusok [szoftverüzemeltető]

A munkalap (munkatábla), amely táblázatainkat tartalmazza.

A cella, mely az adattárolásra szolgáló legkisebb egység a munkalapon belül. Egy cellában milyen fajtájú, milyen típusú adatokat tárolhatunk? Ezt nézzük meg most!

Egy cella tartalmazhat:

[ szöveges adatot,

[ szám (numerikus) adatot,

[ logikai adatot,

[ dátum adatot,

[ képletet (kifejezést).

Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy egy cellához mindig kapcsolódik

tartalom, amely természetesen a cellába beírt adat. Kezdetben persze a cella üres, nincs tartalma.

formátum, amely meghatározza, hogy a cella tartalmát hogyan jelenítse meg az Excel. Rengeteg formázási lehetõség van, melyeket a feladatok megoldásán keresztül ismerünk meg és gyakorolunk, ahogy tettük azt eddig is.

megjegyzés, melyben - mintegy magyarázó szövegként - leírhatjuk, hogy mit és miért írtunk a cellába. Ennek megadása nem kötelezõ, mi nem foglalkozunk vele. (Az érdeklõdõk kedvéért megjegyezzük, hogy e lehetõség a Beszúrás menüpont Jegyzet... alpontjában érhetõ el.)

Szöveges adatok

Az Excel az összes olyan adatot szövegnek tekinti, amelyet a szintaktikai szabályok alapján sem számként, sem kifejezésként nem ismer fel. Egy cellába legfeljebb 255 karakterbõl álló szöveget írhatunk. Észrevehetjük, hogy az Excel a beírt szöveget automatikusan a cella bal oldalához igazítja. Ezt persze megváltoztathatjuk az igazításoknál tanult módon.

Szám (numerikus) adatok

Igen gyakran írunk be táblázatunkba számokat, hiszen ezekkel szeretnénk számításokat végezni. Az Excel csak azokat az adatokat tekinti számnak, amelyeket a szintaktikai szabályok alapján számként lehet értelmezni. A számok beírásához leggyakrabban a számjegyeket, a tizedes vesszõt, valamint az elõjeleket használjuk.

Ezeken kívül még használhatjuk a normál alakban felírt szám kitevõjének jeleit, melyek: e vagy E (A beírt szám akkor jelenik meg normál alakban, ha egyébként nem férne el a cellában. Pl.: 15000000 normál alakja: 1,5E+07) a százalékjelet, (Pl.: 25%) a pénznem jelét, ami Magyarországon az Ft.

A számok pontossága legfeljebb 15 számjegy lehet. A helyesen beírt számokat arról is felismerhetjük, hogy alapértelmezés szerint a cella jobb oldalához vannak igazítva. Természetesen itt is alkalmazhatunk másfajta igazítást.

Egy szám beírásakor igen sokféle hibát követhetünk el, melyek eredményeképpen az Excel nem fogja számnak tekinteni a beírt adatot. Az alábbi táblázat néhány helyesen és helytelenül beírt számot tartalmaz, valamint utal a lehetséges hibákra:

Logikai adatok

Amikor egy eldöntendõ kérdést teszünk fel, akkor arra vagy igennel, vagy nemmel válaszolhatunk. Ekkor egy logikai adatot kaptunk, melynek tehát kétféle értéke lehet: logikai IGAZ (true), vagy logikai HAMIS (false). Az Excel-ben lehetõség vanlogikai kifejezések, összehasonlító mûveletek használatára, melyek eredménye mindig egy logikai érték. Ez alapértelmezés szerint középre igazítva jelenik meg. Nézzünk néhány példát:

Dátum adatok

Az Excel lehetõvé teszi dátum és idõ adatok tárolását, kezelését. Ezen adatokat számként tárolja, melyeket dátum- ill.idõértéknek nevezünk. Amennyiben egy cellára beállítjuk a megfelelõ dátum- ill. idõformátumot, a kívánt dátum és idõ jelenik meg. Ellenkezõ esetben helyette csak egy semmitmondó szám látható.

De mi ez a szám és hogyan történik egy tetszõleges dátum és idõ tárolása?

Az Excel-ben az "idõszámítás kezdete" 1900. január 1. 00:00. Az azóta eltelt napok számát egy valós szám egész része jelöli, míg az egy napon belül eltelt idõt e szám törtrésze jelöli.

A dátum adatok ilymódon történõ tárolásra egy kicsit nehézkesnek tûnik, de van egy nagy elõnye: A dátumokkal számolni lehet, hiszen számként tárolódnak. Sokszor fordul elõ például az a feladat, hogy meg kell határozni hány nap (hét, hónap, év) telt el két idõpont között. Ez a bonyolult feladat egy egyszerû kivonássá egyszerûsíthetõ a fenti tárolás mellett.

A dátum és idõ adatok megjelenítésére számos formázási lehetõség áll rendelkezésre.

Képletek (Kifejezések)

A táblázatkezelõ programokat (köztük az Excel-t is) elsõsorban nem arra használjuk, hogy a beírt adatokat tároljuk, ízlésesen megjelenítsük, hanem arra, hogy ezekkel az adatokkal különbözõ mûveleteket, számításokat végezzünk. Így megkíméljük magunkat a hosszas és unalmas "kézi" számolástól, mely számtalan hibalehetõséget tartalmaz.

Ha egy cellába az Excel-nek szóló mûveleti utasítást írunk - melyet képletnek, vagy kifejezésnek nevezünk -, akkor az végrehajtódik és a cellában az elõírt mûveletek eredménye jelenik meg.

A képletek számokat, cellahivatkozásokat, függvényeket tartalmaznak mûveleti jelekkel összekapcsolva. Egy képlet maximum 1024 karakterbõl állhat, melyet = jellel kell kezdeni. Innen tudja az Excel, hogy ezt az adatot nem tárolnia kell, hanem az ebben szereplõ mûveleteket el kell végeznie.

A képletek megadásával, használatával - számos feladaton keresztül - a késõbbiekben részletesen foglalkozunk.