Az Internet alapjai

Ebben a fejezetben bemutatjuk az Internet alapszolgáltatásait (részletesebben a két fõ szolgáltatásra, az Email-re és a World Wide Web-re kitérve), és elmondjuk, hogy használhatja ezeket, az iSYS Hungary-tõl kapott szoftver segítségével.

Email

A Email (electronic mail=elektronikus levelezés) az Internet egyik legelsõ, és a mai napig a leghasználtabb szolgáltatása.

Mi is ez tulajdonképpen? Talán a fax és a rendes postai levél közé lehetne legjobban besorolni. Azért fax, mert csak számítógépen tárolt anyagok küldhetõk, nem lehet tehát például egy elveszett lakáskulcsot valaki után küldeni. Azért rendes postai levél, mert nemcsak szöveg vagy rajz küldhetõ, mint a faxnál, hanem minden, ami számítógépen tárolható: szöveg, kép, hang, animáció, programok, adatbázis állományok, vagy bármi más.

Mik az elõnyei a fax-szal és a rendes postai levéllel szemben? Az egyik elõny, hogy minden, számítógépen tárolt anyag elküldhetõ (ez már ismerõs, ugye?). Másik elõny, hogy a címzettnek nem kell napokat várni, amíg valami megérkezik, az Interneten egy levél néhány másodperc alatt eltalál a címzetthez. További elõny, hogy a címzett pont ugyanazt kapja, amit Ön elküldött. A betûk nem mosódnak el, mint a faxnál, a képek nem válnak felismerhetetlenné, stb. Mégegy elõny, hogy ha Ön külföldre küld valamit, akkor sem kell nemzetközi telefonhívást fizetnie, minden az Ön helyi Internet-szolgáltatóján keresztül zajlik.

Kinek lehet email-t küldeni? Bárkinek, aki rendelkezik egy email címmel. Az illetõ lehet akár ugyanannál az Internet-szolgáltatónál, ahol Ön, akár egy másik kontinensen.

Nagyvonalakban, hogy mûködik az email? Elõször Ön megír egy levelet a számítógépén. Ezt akár több napig is írhatja, nem kell, hogy éljen az Internet-kapcsolat. Amikor kész a levél, akkor telefonon létrehozza a kapcsolatot az Internet-szolgáltatójával, és elküldi a levelet. Ez a levél a címzett mailbox-ába, vagyis "postafiókjába" kerül. Hogy a címzett mikor "üríti" a mailbox-át, vagyis mikor nézi meg, hogy jött-e új levele, az teljesen õrajta múlik. Megnézheti percenként, óránként, naponta, hetente, vagy bármikor. Tehát azt, hogy az Ön levelét mikor fogják megkapni, nem lehet elõre tudni. (Ebben teljesen olyan, mint egy rendes postafiók. Azt is üríthetik naponta, hetente, stb.) Amikor a címzett megnézi, hogy a mailbox-ában van-e valami, akkor kerül az Ön levele az õ számítógépére, amit már el tud olvasni. Ezek után õ válaszol, és az elöbb leírt módon eljut a válasz az Ön mailbox-ába. Ez a mailbox az Internetszolgáltató gépén van, tehát napi 24 órában összeköttetésben áll a világgal -- Önnek bármikor érkezhet üzenet, az mindig bekerül a mailbox-ába. Amikor Ön ellenõrzi a leveleit (hogy jött-e valami új), akkor a levél az Ön gépére kerül, és a mailbox-ból (általában) törlõdik. (Ebben különbözik egy hagyományos levéltõl: az ugyanabból az email-bõl egyszerre több példány is létezhet. A feladó is megtarthatja magának, a címzetthez is eljuthat, és közben még a mailbox-ban is benne lehet hagyni. Errõl még késõbb beszélünk.) Ön erre a levélre aztán válaszolhat, kinyomtathatja, letörölheti, stb.

Hogyan írhatok egy levelet? (Itt most azt írjuk le, hogy a Netscape program levelezését hogyan használhatja. Ha Ön más levelezõ programot használ -- például Pegasus Mail --, akkor is javasoljuk, hogy elõbb Netscape alól próbálja ki a levelezést, ezt az útmutatót követve. A többi levelezõ rendszer is hasonlóan mûködik, tehát ezek után nem okozhat gondot azok használata.) Indítsa el a Netscape programot, majd a Window menübõl válassza a Netscape Mail pontot.

Ekkor egy ablak jelenik meg, melyben az Ön levelezési jelszavát kéri a program. Ez a jelszó az Ön mailbox-ának az ellenõrzéséhez szükséges. Mivel most csak egy levelet szeretne küldeni, nem szükséges beírnia a jelszavát, elég, ha a Cancel gombra kattint. Uj levelet háromféleképpen kezdhet írni: a File menü New Mail Message pontjának választásával, a CTRL és az M billentyûk egyidejû lenyomásával, vagy a To: Mail ikonra kattintva.

A Mail To: mezõbe kell beírni a címzett email címét. Vesszõvel elválasztva ide több cím is kerülhet, ekkor ugyanazt a levelet többen is megkapják. A Cc: (Carbon copies) mezõbe is email címek kerülnek, õk is megkapják a levelet. Mi a különbség a Mail To: és a Cc: mezõ között?To: mezõbe kerülnek, azoknak a címei pedig, akik a levelet csak információ jelleggel kapják, a Cc: mezõbe. (Egy példa: ha egy vállalat egyik dolgozója hivatalos levelet ír egy másik cégnek, akkor ezt a céget teszi a Mail To: mezõbe, a fõnökének -- aki csak azért kapja meg, hogy tudjon a dologról -- a címét pedig a Cc: mezõbe.) Funkciót tekintve semmi. A szokás az, hogy a levél "fõ" címzettje(i) a Mail

A Subject: sorba kerül a levél témája. Ez szinte a levél legfontosabb része, mert a címzett ez alapján dönti el, hogy elolvassa-e a levelet, és hogy milyen prioritást szentel neki. Itt egy-két szóban érdemes leírni, hogy mirõl szól a levél. Hamarosan, az Önnek szóló leveleknél látni fogja, hogy milyen fontos is ez.

Az Attachment: sorba kerülnek be azok a file-ok, amit a címzettnek el szeretne küldeni. Ha erre a gombra rákattint, akkor a megjelenõ ablakban az Attach File...-lal tudja kijelölni a küldendõ file(oka)-t.

Magát a levelet az ablak alsó részében írhatja meg.

Ha megírta a levelet, és szeretné elküldeni, akkor nyomja le a Send gombot, vagy válassza a File menü elsõ pontját (Send Now/Send Later).

Mi ez a Send Now/Send Later? Egy levelet kétféleképpen lehet elküldeni: most vagy késõbb. Az Options menü alsó két pontja közül választhatja ki, hogy milyen küldést szeretne. Ha Immediate Delivery van beállítva, akkor a File menüben a Send Now jelenik meg, és ennek kiválasztásakor a levél azonnak elküldésre kerül. (Feltéve természetesen, ha él az Internet kapcsolat.) Ha az Options menüben a Deferred Delivery-t választja, akkor a File menü elsõ parancsa Send Later-ré változik. Ha ilyenkor küldi el a levelet, akkor az még nem megy el igazából, csak bekerül a küldendõ levelek közé. Igy összegyûjthet több levelet is, és azokat egyszerre küldheti el. A File menü Send Mail in Outbox parancsával küldheti el az összegyûjtött leveleket.

Mi ez az Outbox, és INBOX? Ez egy kartotékrendszerhez hasonlítható leginkább. A program ezeket Mail Foldereknek, vagyis "levéldossziéknak" nevezi. A leveleket ezekben a folderekben lehet tárolni. Ha minden levél egy helyen lenne, akkor elég nehéz lenne egy bizonyos levelet megtalálni. Ezért van lehetõség arra, hogy témánként különbözõ foldereket hozzon létre. Külön lehet például tárolni az üzleti leveleket, külön a személyes leveleket, külön a hobby-val kapcsolatos leveleket, stb. Három alap folder van: INBOX, ide kerülnek az új levelek (amiket Önnek írtak); Outbox, ide kerülnek a megírt, de még nem elküldött levelek; SENT, ide pedig a már elküldött levelek kerülnek. Az elküldött levelek azért maradnak meg az Ön gépén is, hogy tudja, hogy az adott levél tényleg el lett küldve, és késõbb is vissza tudja keresni, hogy kinek mit írt. Ha nem szeretné megtartani ezeket a leveleket, akkor idõnként kitörölheti õket: válassza ki azt a folder-t, amibõl törölni szeretne, az Edit menübõl válassza a Select All Messages pontot, majd szintén az Edit menübõl a Delete Message pontot. Hasonló módon egy adott levelet is kitörölhet: válassza ki azt a foldert, ahol az üzenet van, válassza ki az üzenetet, majd az EditDelete Message pontot választva törölheti az üzenetet. Ha el szerente olvasni egy levelet, akkor a jobb oldali ablakban egyszerûen rákattint a levél feladójóra/subject-jére, és az ablak alsó felében megjelenik az üzenet. menübõl a

Hogyan kaphatok/olvashatok levelet? Ha valaki ír Önnek egy levelet, akkor az a levél az Internet szolgáltató levélszerverére kerül. Innen kell Önnek a saját gépére letölteni. Kattintson a Get Mail ikonra, vagy válassza a File menü Get New Mail parancsát. A levelezési jelszó beírása után a program megnézi, hogy van-e Önnek szóló új üzenet. Ha van, akkor az az Ön gépére kerül, az INBOX-ba. Ha a Mail Folder részben az INBOX folder-re kattint, akkor a mellette levõ ablakrészben megjelennek a levelek feladói és témái. Ez az összes információ a kapott levelekrõl, ezért nagyon fontos, hogy mit ír a Subject: sorba. Ha ebben az ablakban valamelyik levélre rákattint, akkor a levél teljes tartalma megjelenik az alsó részben. Itt olvashatja el a levelet. Ha ki szeretné nyomtatni, akkor egyszerûen a Print ikonra kattint.

Hogyan válaszolhatok egy levélre? Ha az olvasott levélre válaszolni szeretne, akkor nyomja le a Re: Mail gombot, vagy válassza a Message menü Reply pontját. Ilyenkor egy ugyanolyan ablak jelenik meg, mintha új üzenetet írna, azzal a különbséggel, hogy a Mail To: mezõbe az eredeti levél feladója automatikusan beíródik, az eredeti levél pedig "beidézõdik". Ez azt jelenti, hogy bekerül a válaszba, > jelekkel a sorok elõtt. Igy Ön egy idézetet tehet a válaszába az eredeti levélbõl, ezzel is megkönnyítve a levél megértését. Mivel egy ember akár napi többszáz levelet is kaphat, ha Ön nem idéz semmit, akkor a másik fél nem biztos, hogy tudja, hogy mirõl van szó.

Az egyszerû levelezésnél még két dolgot érdemes megemlíteni. Ezek közül az elsõ az úgynevezett Autoresponse Address, vagyis az automatikusan válaszoló cím. Ez egy olyan cím, amire ha valaki ír egy levelet, akkor automatikusan kap egy bizonyos választ. Ez lehet termékismertetõ, árlista, ismertetõ a cégrõl, vagy bármi más. Az info kezdetû címek általában ilyenek. Próbálja ki például az info@isys.hu címet, ahonnan további ilyen címeket is kaphat. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen autoresponse címekre küldött leveleket általában soha nem olvassa ember, azok csak egy számítógéphez jutnak el. Tehát felesleges "szeretnék információt kapni errõl és errõl" leveleket írni akkor, ha biztos abban, hogy egy autoresponse címmel áll szemben.

A másik dolog, amit mindenképpen meg kell még amlíteni, az az úgynevezett smilie-k használata. Az elsõ néhány levélnél még lehet, hogy nem fog velük találkozni, de ha komolyabban elkezd levelezni az Interneten, akkor hamar az életének szerves részévé vállnak a "vigyorgó fejek". De nézzük, hogy mik is ezek:

A hétköznapi beszélgetések során nagy szerepe van a testbeszédnek és a hangsúlynak is a mondanivaló mellett. Levélben ezek közül egyiket sem lehet használni, ezért a humorosnak szánt megjegyzésen esetleg a másik fél megsértõdhet. Az ilyen esetekre találták ki a smilie-kat. (Tegye a bal fülét a bal vállára, és úgy nézze meg õket.) Ezek a beszélõ "hangulatát" fejezik ki az elõzõleg elhangzottakra: humorosan mondta, tehát nem kell komolyan venni; szomorúan mondta; stb.

A kreatívabbnál kreatívabb emberek folyamatosan találnak ki újabb és újabb smilie-ket, de van néhány alap, amit mindenképpen érdemes tudni és használni:

:-) Vigyorgó fej   az elõbb elhangzottakat nem kell túl komolyan venni

:-( Szomorú fej   az elõbb elhangzottak elszomorítják az írót

:-O Meglepõdés

;-) Kacsintás    "Jól van! Most nem kell emiatt megölni engem!"

Levelezési listák

Mi az a levelezési lista (mailing list), egy kis háttér, hogyan mûködik.

A levelezési lista (mailing list) eredeti célja az volt, hogy egyetemi tanárok és kutatók megoszthassák egymással kutatásaikat, tanulmányaikat. Normális esetben ilyenkor elküldik a levelet többszáz embernek -- egyenként. Ez azonban nem tûnt megoldásnak, ezért kifejlesztettek egy programot, ami nyilvántartja ennek a többszáz embernek a címét, és a hozzá (programhoz) érkezett egyetlen levelet automatikusan kiküldi ezeknek az embereknek. A program emellett megengedi bárkinek, hogy a címét feltegye erre a listára, vagy a saját címét leszedje róla.

Alapvetõen ma is így néz ki egy levelezési lista. A kezelõprogram (ami a "listserv" nevet viseli) továbbfejlõdött, és már nemcsak tanárok és kutatók használják.

Ma már rengeteg levelezési lista létezik, különbözõ témákkal. Egy listára az adott témában érdeklõdõk jelentkeznek. Ha valaki küld egy levelet a listára, azt az az adott lista összes tagja megkapja, és bárki válaszolhat neki.

Témák tekintetében teljes a választék: a tengeralatti fényképészettõl, a Holdutazáson és a nyelveken át egészen az üzleti információkig mindent megtalálhat. Hogy pontosan milyen listák vannak, és hogyan jelentkezhet rájuk, arra hamarosan rátérünk.

A levelezési listák elõnye, a sima email-lel szemben egyértelmû: Önhöz hasonló érdeklõdésû emberekkel kerül kapcolatba, szakértõket kérdezhet meg az adott témában, felfedezéseit, találmányait, írásait közzéteheti, és a témában érdeklõdõk fogják azt olvasni, bírálni stb.

A beszélgetések nem olyan "egyhangúak", hiszen nemcsak két ember beszélget (bár két ember beszélgetése sem feltétlenül egyhangú), hanem bárki, bármikor beleszólhat. Persze lehetõség van a beszélgetést magán-email-ként folytatni. Ilyenkor a választ nem a listának kell küldeni, hanem közvetlenül a címzettnek.

Nézzük meg nagyvonalakban, hogyan is mûködik egy levelezési lista. Valaki jelentkezni akar. Jelentkezési szándékát elküldi a listát kezelõ programnak, ami a címet hozzáteszi a listára jelentkezettekhez.

Ha egy levél érkezik a lista címére, azt a program automatikusan elküldi az összes címre, ami ezen a listán szerepel. A címzettek a leveleket egy "személyre szóló" email-ként kapják meg.

Ha valaki nem akarja ezeket a leveleket kapni, akkor küld egy kijelentkezõ parancsot a programnak, ami erre kiveszi a címét a listából.

Levelezési listák fajtái

Ha egy listára bárki bármit írhat, akkor abból nem lesz teljes káosz? De, lehet. Minden a megcélzott közönségtõl és a listát vezetõ személytõl függ. Ami a közönségtõl függ, az az, hogy hogyan reagálnak a listára -- értelmes hozzászólásokat írnak, vagy csak szídják egymást. Ez utóbbi esetben nem szabad, hogy teljesen nyitott legyen a lista.

Nyitott egy lista, ha bármilyen levél, amit a lista címére küldenek, automatikusan továbbításra kerül mindenkinek.

Egy széles körben elterjedt listafajta még a "moderált lista". Ezt legjobban a "cenzorált" szóval lehet jellemezni. A lista címére érkezõ leveleket elõször a lista tulajdonosa nézi meg, és csak az õ beleegyezésével kerül továbbításra a lista tagjai felé. Ezzel a módszerrel ki lehet szûrni a "szemetet", és csak értelmes leveleket kapnak a lista tagjai.

A harmadik lehetõség, hogy a listára csak bizonyos emberek küldhetnek leveleket, a többség csak olvashatja. Ilyenek lehetnek például hírlevelek, különbözõ elektronikus kiadványok stb.

Lista és listserv címek közti különbség

Mostanra már talán elég jól összekavarodott Önben, hogy mit hova küldjön. Próbáljunk meg egy kicsit rendet tenni. Két különbözõ címrõl volt eddig szó (ne ijedjen meg, nem lesz több): a listacímrõl és a listserv címrõl.

Nézzük, mi a különbség a kettõ között.

A listserv cím egy program címe. Az ide küldött leveleket a program megpróbálja értelmezni, és a parancsok szerint cselekedni: felírni Önt egy listára, levenni egy listáról, stb. Az ide küldött leveleket csak a program "olvassa el", emberhez közvetlenül nem kerül. Egy listserv több listát is kezelhet, ezért jelentkezéskor, kijelentkezéskor stb. mindig meg kell adnia, hogy melyik listával kapcsolatban küldi a parancsot.

A listacímre küldött levelek továbbításra kerülnek a lista összes tagjának. Ide küldje azokat a leveleket, amiket a többieknek szán. NE ide küldje a parancsokat.

Vegyünk egy példát:

Tegyük fel, hogy indítunk egy levelezési listát a galambokról. A lista címe: GALAMB@ISYS.HU. Ha erre a címre küld egy levelet, akkor azt a lista összes tagja megkapja. He elõ szeretne fizetni erre a listára, akkor a listát kezelõ programnak kell egy levelet írnod. Ez a program a "listserv", és a címe: MAJORDOMO@ISYS.HU. Egy listserv program több listát is kezelhet. Ha tehát elõ akar fizetni, akkor azt is meg kell mondania, hogy mire szeretne elõfizetni: SUBSCRIBE GALAMB.

Röviden:

- a LEVELEKET a listacímre küldje! (pl.: GALAMB@ISYS.HU)

- a PARANCSOKAT a listserv címre küldje! (pl.: MAJORDOMO@ISYS.HU)

Honnan tudhatja meg, hogy milyen listák vannak?

Van néhány módja annak, hogy tudomást szerezzen arról, milyen listák vannak, mikre jelentkezhet.

a, Valakitõl hallja, hogy van egy új lista, amit érdemes kipróbálni.

b, Internet Yellow Pages -- vagyis az Internet Sárga Oldalak. Ez létezik könyv alakban, amit nagyobb könyvesboltokban esetleg megtalálhat Magyarországon is; és létezik elektronikus formában, amit lemezen átmásolhat, vagy a "Hálóról" letölthet. Ebben rengeteg érdekes email cím, levelezési lista, és egyéb érdekesség található.

c, Más listákon történt bejelentés alapján.

d, A "listák listájából"

Na nézzük, mi is ez az utóbbi. Ez egy többezer soros levél, ami (aránylag) az összes elérhetõ nemzetközi levelezési listát tartalmazza, listacímekkel, jelentkezési címekkel, témákkal. Amikor ezt a listát elkéri, meg kell adnia egy keresési kulcsszót is, ami alapján az egyezéseket meg fogja kapni. A teljes lista ugyanis több, mint 20 ezer soros lenne.

Hogy ezt a listát megkapja, írjon egy levelet a LISTSERV@LISTSERV.NET címre, a subject sort hagyja üresen, a szövegtestbe pedig csak annyit írjon, hogy: LIST GLOBAL . Ha a kulcsszót kihagyja, akkor egy rövid tájékoztatót kap arról, hogy mit kell tennie, ha valóban az összes listanevet meg szeretné kapni.

Jelentkezés levelezési listákra

Listákra jelentkezésnek kétféle módja lehet, ez a listától függ. A legegyszerûbb, ha az egész automatikus. Ilyenkor a listserv címre elküldi a megfelelõ parancsot (SUBSCRIBE listanév), és már jelentkezett is.

A bonyolultabb változat, amikor a lista "zártabb", és a jelentkezést felügyelik. Ez azt jelenti, hogy egy embernek (milyen régimódi :-)) kell levelet írni, megadni az adatait, esetleg azt, hogy miért érdekel a lista, stb. Ha ez megvan, akkor õ vagy felrakja Önt a listára, vagy megfelelõ indokkal visszautasítja (ez utóbbi nagyon ritka).

Miután jelentkezett egy listára, kap egy üdvözlõ (welcome) levelet. Ezt érdemes megtartani, mert fontos információkat tartalmaz a listáról, a tagokról, és ami a legfontosabb, a listáról való kijelentkezésrõl.

FONTOS: Van lista, amelyiknek a forgalma napi többszáz levél. Ne jelentkezzen egyszerre sok listára, mert nem fogja bírni a "levéláradatot". Érdemes egyesével megnézni, hogy melyik az a lista, ami Önnek érdekes, és ami nem érdekli, arról kijelentkezni.

FTP (File Transfer Protocol)

File hegyek

Az Internet-re kapcsolódó rendszerek közül többezernek van a világ számára nyitott file könyvtára vagy archívuma. Ezek többsége ingyenes, vagy nagyon olcsó shareware programokat tartalmaz minden létezõ géptípusra. Ha egy új kommunikációs program kell a PC-jére, vagy egy játékot szeretne az Amigájához, esetleg Unix alá kell valami, azt megtalálhatja a Hálón.

De nemcsak programok, hanem dokumentumok is elérhetõk, ezek is olyan mennyiségben, amit eddig talán el sem tudott képzelni.

A Magna Carta szövegére kíváncsi? Esetleg az elsõ telegram üzenet érdekli? Vagy tudni akarja, milyen szavakat intézett Lenin a jobbágyokhoz? Mindezek mellett dalszövegeket, verseket, StarTrek leírásokat is találhat, valamint MINDENT, amit a Hálóról tudni akar.

Bejelentkezés egy FTP szerverre, és file-ok olvasása, letöltése

FTP szervernek nevezik azt a számítógépet, ami megengedi, hogy az Internetrõl szinte bárki elérhesse azokat a file-okat, amik ott vannak tárolva. Olyan ez, mint egy "bolt". Ha Ön venni szeretne valamit, akkor tudnia kell, hogy hol van olyan bolt, ahol árulják azt, amit keres. Itt is ismernie kell ezt a "boltot", vagyis annak a számítógépnek a nevét, amelyikre be szeretne jelentkezni. Ennek a résznek a végén megadunk egy pár ilyen címet, de ha az Interneten sokat idõzik, akkor Ön is rengeteget fog találni.

Példaként nézzünk egy közeli FTP szervert, az iSYS gépét. Ennek címe: ftp.isys.hu.

Indítsa el a Netscape-et, és a Location: sorba (ami Go to:-ra változik, ha elkezd bele gépelni) írja be a következõ sort:

     ftp://ftp.isys.hu

A sor elejei ftp:// azt jelenti, hogy Ön a Netscape-nek az FTP szolgáltatását szeretné használni. Ezt mindig a gépnév elé kell tenni.

Az enter lenyomása után a program bejelentkezik a megnevezett szerverre, és a képernyõn megjelenik a szerver fõkönyvtára. A könyvtárszerkezet megegyezik bármilyen rendes számítógép könyvtárszerkezetével, tehát "eltévedni" valószínüleg nem fog.

A filenevekre és a könyvtárnevekre rá lehet kattintani, és a file/könyvtár tipusától függõen, "valami történni fog". Nézzük meg, hogy mik történhetnek.

Ha egy könyvtárra kattintott rá, akkor a program belép az adott könyvtárba, és annak tartalmát meg is jeleníti.

Ha egy .htm, vagy .html kiterjesztésû World Wide Web lapra kattint rá, akkor az a lap jelenik meg, a Netscape World Wide Web funkcióját használva. (Erre hamarosan rátérünk.)

Ha egy bináris file-ra kattint, akkor az azt jelenti, hogy Ön a saját gépére szeretné letölteni a kiválasztott programot. Erre egy ablak jelenik meg, amiben megadhatja, hogy hova, és milyen néven szeretné tárolni az adott file-t. Ha ezt kiválasztotta, akkor a file letöltése megkezdõdik. A letöltés ideje függ a file méretétõl, az Ön kapcsoalti sebességétõl, és az adott szerver leterheltségétõl. Az eltelt és az elõrelátható hátralévõ idõt a gép jelzi Önnek. Ha a letöltés befejezõdött, akkor a program az Ön számítógépére kerül, és azt az Internet-kapcsolat megszakítása után is bármikor használhatja.

Ha egy "ismeretlen" file-ra kattint, akkor a gép még egyszer megpróbálja eldönteni, hogy mi is az. Ha szövegfile, akkor megjeleníti az Ön képernyõjén. (Ha el szeretné menteni, akkor válassza a File menü Save As... pontját.) Ha nem szövegfile, akkor a program Önt kérdezi meg, hogy mit szeretne csinálni az adott file-lal: More Info (erre egy rövid leírást kap arról, hogy hogyan ismertetheti fel a Netscap-pel ezt a fajta file-t a jövõben), Pick App... (ezzel beállíthatja, hogy az ilyen tipusú file letöltésekor egy külsõ program induljon el), Save File... (ezzel a file-t a saját gépére mentheti) és Cancel (ezzel pedig megszakíthatja a letöltést).

File-ok elhelyezése az FTP szerveren

Altalában minden FTP szerveren van egy incoming könyvtár, ide lehet feltenni file-okat. Ha a szerver adminisztrátora az adott file-t elfogadja, akkor berakja a megfelelõ könyvtárba. Ebbõl a könyvtárból egyébként általában nem lehet olvasni.

Más könyvtárakba általában nem engedik meg a feltöltést, csak olvasni (letölteni) lehet belõlük.

Ha tehát egy olyan könyvtárban van, ahova lehet feltölteni, akkor válassza a File menü Upload... pontját, majd jelölje ki azt a file-t, amit küldeni szeretne. A feltöltés a letöltéshez hasonló módon történik, sikeres befejeztével a file már az FTP szerveren lesz.

Néhány érdekes szerver címe

GATEKEEPER.DEC.COM (Ez a gép neve, tehát elé kell tenni az ftp:// karaktereket!) Recepteket a pub/recipes könyvtárban lehet találni (angolul -- de finomnak tûnnek... :-))

FTP.EFF.ORG A pub/Net_info könyvtárban találhat tanácsokat az Internet használatához, mit hol érdemes keresni, valamint itt mindig elérhetõ a Big Dummy's Guide legfrisebb változata.

WUARCHIVE.WUSTL.EDU A graphics/gif könyvtár többszáz GIF képet tartalmaz fényképektõl, a rajzolt képeken, képregényeken, autókon át ûrfelvételekig és popsztárok képeiig.

WUARCHIVE.WUSTL.EDU A világ egyik legterjedelmesebb MS-DOS könyvtára. Nézzen bele a mirrors könyvtárba.

SFLOVERS.RUTGERS.EDU A pub/sf-lovers könyvtárba belépve TV sorozatok, filmek tartalomjegyzékét és leírását találja meg. Például: StarTrek (nemcsak az eredeti, hanem a Next Generation, valamint a rajzfilmek is), Lost in Space, Twilight Zone, Dr. Who, stb. Ezen kívül feliratkozhat a Science Fiction kedvelõk levelezési listájára is.

FTP.STOLAF.EDU A pub/travel-advisories/advisories könyvtárban minden országról talál általános információkat, valamint az aktuális politikai helyzet rövid leírását (pl. ne menjen oda, mert háború van, stb.)

FTP.UWP.EDU A pub/music könyvtárban dalszövegeket, adatbázisokat, diszkográfiákat, gitár TAB file-okat, interjúkat, levelezési lista archívumokat, képeket, rövid hangmintákat, újságcikkeket, koncertlistákat, zenével kapcsolatos programokat talál.

World Wide Web

Hypertext

Mielõtt a World Wide Web-bel (vagyis a "Világméretû Hálóval") elkezdenénk foglalkozni, meg kell ismerni egy alapfogalmat: hypertext. Ha Ön ismeri a Windows-t, és használta már a help-jét, akkor már használt hypertext-et. De nézzük, mi is ez. Adott egy dokumentum, és ennek a dokumentumnak bizonyos részeihez egy másik dokumentum van kapcsolva.

Ha például egy cikket olvas, amiben Bill Gates-t említik, de fogalma sincs arról, hogy ki õ, akkor egyszerûen a névre kattintva, egy új szöveg jelenik meg, amiben róla olvashat, és arról, hogy mi köze van neki a Microsoft-hoz. Ha nem tudja, hogy mi az a Microsoft, rákattint, és mégegy dokumentum jön elõ, melybõl ezt tudhatja meg.

Ha emlékszik, a Windows-os helprendszer is ilyen elven mûködik. Kiválasztja, hogy mi érdekli, és a definíciókra, stb. kattintva azok leírását kapja meg.

Nos, ez a hypertext.

World Wide Web

A World Wide Web (vagy csak egyszerûen a Web) is az elõbbi, hypertext koncepcióra épül. A sima hypertext-nél egy dokumentumot akkor tudott egy másikhoz csatolni, ha azzal fizikailag rendelkezett (az Ön gépén volt). A World Wide Web segítségével nemcsak a fizikailag egy helyen található dokumentumok, hanem az egymástól többezer kilométerre levõ anyagok is összekapcsolhatók. Így ha én írok valamit, nyugodtan hozzákapcsolhatok egy Amerikában, vagy Ausztráliában lévõ információt.

És információ alatt nemcsak szöveges dokumentumot értek, hanem képet, hangot, és animációt is.

A Web, kezdeti idõszakában csak a szöveges file-okat kezelte. Az elmúlt két-három évben azonban rohamos fejlõdésnek indult, és az Internet leggyorsabban fejlõdõ területeként elérte azt a szintet, hogy megfelelõ sebességû Internet kapcsolat mellett teljeskörû multimédia szolgáltatásokat nyújt. Ez alatt azt kell érteni, hogy kérésre meg lehet nézni egy filmet, meg lehet hallgatni egy hangfelvételt, élõ rádióadásra hangolhatja rá gépét, fényképeket, különbözõ kiállításokat tekinthet meg, interaktív játékokban vehet részt, és mindemellett természetesen minden olyan információhoz hozzájuthat, ami érdekli, az üzeti információktól a hobby-n át a szórakozásig és utazásig minden elérhetõ. Ezen kívül elolvashatja kedvenc együttese számainak dalszövegét, belehallgathat a dalaikba, kritikákat olvahat az albumaikról, és megrendelheti a legújabb CD-jüket.

Talán ennyibõl is látszik, hogy SOKMINDEN elérhetõ a World Wide Web-en. Kicsit hátrább bemutatunk egy pár érdekes helyet, ahonnan érdemes elkezdeni a Web feltárását.

World Wide Web címzés

Ez nagyon hasonlít az FTP résznél leírt címzésekhez. Mint egy egyedülálló számítógépen, a World Wide Web világában is nevük van a különbözõ dokumentumoknak. Egy gépen több könyvtár is lehet, ez így van a Web-en is, tehát a dokumentum neve elõtt a könyvtárat is meg kell adni. Eddig egyezik meg a Web a szimpla gépekkel. Mivel többmillió gép van az Internetre kötve, azt is meg kell adni, hogy melyik gépen van a kért dokumentum.

Szóval ha egy dokumentumra hivatkozik, akkor a következõ adatokat kell megadnia:

* gép neve

* könyvtár neve

* dokumentum neve

Egy ennél részletesebb Internet-oktatóanyag például a www.isys.hu/support/new_user.html címen tallható. Ebbõl a "www.isys.hu" a gép neve, a "/support/" a könyvtár neve, a "new_user.html" pedig magának a dokumentumnak a neve.

Ha csak a gépnevet adja meg (a fenti esetben "www.isys.hu"), akkor az adott gép HomePage-e jelenik meg. Ez a legtöbb esetben általános információt tartalmaz az adott géprõl, annak tartalmáról, és az azt üzemeltetõ cégrõl. Innen a hyperlinkek (hypertext kapcsolatok) segítségével a gép többi részére, többi dokumentumához is eljuthat, valamint más gépekre is ugorhat.

Ahhoz, hogy elinduljon, tudnia kell legalább egy ilyen címet. Ezután már a linkeket követve akár a világ másik felébe is eljuthat.

A kapcsolatok (link-ek) nem egy egész dokumentumot, csak annak címét tartalmazzák. Ha erre rákattint, az adott címen levõ dokumentum töltõdik be. A pontos cím megjelenik ugyan a képernyõ alján és tetején, de Önnek nem kell ezzel nagyon foglalkoznia.

A Web címeket általában a "http://" elõtaggal láthatja. Ez az elõtag jelzi, hogy a dokumentumot a kliensprogram Web dokumentumként kezelje. Az elõbb már látta, hogy például FTP adatként is kezelheti. A dokumentum címét, az elõtaggal, gépnévvel, stb. URL-nek, Uniform Resource Locator-nak is nevezik.

Térjünk vissza a programra, ami a World Wide Web dokumentumokat megjeleníti, vagyos a browser-re. Az ablak felsõ részében adhatja meg az elérendõ dokumentum pontos címét. Az ablak alsó részében pedig maga a Web dokumentum látható.

A szövegben található linkek jól láthatóak: aláhúzással és/vagy eltérõ színnel jelennek meg. A linkeknek is két színük lehet: az egyik az új, a másik pedig az, amit már egyszer megnézett.

Linkeket a grafikák is tartalmazhatnak. Ezek természetesen nem lehetnek aláhúzva, és nem jelenhetnek meg más színnel. Ilyenkor, ha az egérrel a grafikára megy, a nyíl általában megváltozik, ezzel jelezve, hogy egy kattintás, és máris egy másik dokumentum jelenik meg.

A következõ fejezetben leírjuk, hogy hogyan találhat meg olyan anyagokat (szövegeket, képeket, stb.), amiket keres. A Néhány érdekes erôforrás fejezetben további érdekes Web címeket is megadunk.

Más Internet Szolgáltatások

Néhány az Internet egyéb "alap" szolgáltatásai közül, amit ebben a dokumentumban nem mutatunk be részletesen:

• TALK (élõ, valósidejû beszélgetés 2 Internetfelhasználó között)
• IRC (Internet Relay Chat -- élõ, valós-idejû beszélgetés egyszerre akár többszáz emberrel)
• TELNET (bejelentkezés egy szervergépre)
• GOPHER (menüs rendszerre épülõ "dokumentumláncok" -- a World Wide Web megjelenésével egyre kevésbé használt)
• NEWSGROUPS (hírcsoportok -- a levelezési listából keletkezett, nagyobb volumenû levelezések)