Monitorok és monitorvezérlők [szoftverüzemeltető]

Monitorok feladata

A számítógép a felhasználóval a monitoron, (képernyőn) keresztül kommunikál. Ez az egység nevezhető számítógépünk elsődleges, fő kimeneti perifériájának. A monitor alapvetőleg két funkciót lát el. Egyrészt megjeleníti az adott alkalmazás (operációs rendszer, program) által generált információkat (karakterek, grafikus képek, stb.), másrész kontrollfunkciókat lát el. Ez utóbbi funkció azt jelenti, hogy a felhasználó a monitor segítségével tudja nyomon követni és ellenőrizni a különböző bemeti (input) eszközök (billentyűzet, egér, stb.) által kiadott parancsokat és ezek eredményét, illetve számítógépe munkáját.

Működési elv

A monitor a karaktereket és a képeket a képernyőn lévő - kis “lámpácskák”-nak felfogható képpontok, úgynevezett pixelek kigyújtásával jelenítik meg. Grafikai alkalmazásokhoz, különféle tervezőprogramokhoz (CAD, DTP) már nem elég a két szín és a kis felbontás.

Minden pixelt egy piros, egy zöld és egy kék (Red, Green, Blue) összetevő alkot. E három elem különböző intenzitással történő kivilágításával a monitor képes a pixel színének megváltoztatására.

A monitor felépítése

A kezdetben csak karaktereket egy színben megjelenítő (mono) monitorok, amelyek mára valós képet több millió színben képesek mutatni, hatalmas fejlődésen mentek keresztül, a képmegjelenítés módjában és az alkalmazott csatólókártyák terén egyaránt.

Energiatakarékos (Power Saving) funkció:

Ha nem használjuk a számítógépet, de nincs kikapcsolva, akkor egy beállított idő eltelte után átkapcsol energiatakarékos üzemmódba, a képernyő elsötétül és a névleges teljesítménynek csak töredékét veszi fel a hálózatból. Ezt nevezik GREEN funkciónak.. Ha megszakítást kap a rendszer, pl. hozzáérünk az egérhez, vagy leütünk egy billentyűt, akkor természetesen visszaáll az eredeti állapot.

A monitor kiválasztás legfontosabb szempontjai a következők:

A monitor mérete (képcsőméret): A képcsőátló mérete határozza meg a megjelenítő méreteit. A méreteket colban (hüvelykben) szokták megadni. (1 col = 1 inch = 2.54 cm, jele:”) Legelterjettebbek napjainkban a 14" képátlómérettel rendelkező monitorok. Ezekkel kiváló minőségű VGA képeket jeleníthetünk meg és áruk lényegesen kedvezőbb, mint nagyobb társaiké. A 15" képátmérőjű monitorokba igen jó minőségű képcsöveket építenek be, ezek lapos, sarkított in-line kivitelűek. A fizikailag nagyobb képátlónak köszönhetően jóval élvezhetőbb képet biztosítanak. A 15”, 17" méretnél nagyobb monitorok többsége már digitális vezérlőtechnikát tartalmaz, amely a különböző felbontásokat automatikusan választja ki és optimalizálja a képméretet. A 22"- os vagy nagyobb képcsőátlójú megjelenítőket grafikai alkalmazásoknál (grafikus tervezés, kiadványszerkeztés) használják

A felbontás és élesség: A felbontás a monitor által megjeleníthető pixelek számának leírására szolgál. Nem számként, hanem szorzatként adják meg, az egy képernyősorban található képpontok számának és a képernyősorok számának szorzataként. Általánosan elterjedt felbontások például a 640x480, a 800x600 és az 1024x768. A normál VGA a 640x480 képpontos felbontás, ami azt jelenti, hogy a képernyőre vízszintesen 640 képpontot, függőlegesen pedig 480 képpontot gyújt ki az elektronsugár. Nyilvávalóan minél jobb a felbontás, annál élesebb a kép. A kép élessége azonban nem csak a monitor felbontásától füg, ugyanilyen fontos a monitort meghajtó videókártya által támogatott felbontás. Az egyik gyakran használt paraméter a monitor élességének jellemzésére a képponttávolság (dot pitch), ami a két szomszédos színű képpont közti távolságot adja meg. Azonos méretű monitorok esetén a legtöbb esetben igaz, hogy minél kisebb a képponttávolság, annál élesebb a kép. Ez a távolság ~ 0.21-0.31 mm , 14”-os monitoroknál általában 0.28 mm , 17”-os monitoroknál 0.26-0.28 mm.

Az interlacing A kép megjenítéséhez a monitornak állandóan jeleket kell kapnia a videokártyáról, például tudnia kell, milyen színeket használjon az egyes pixelekhez. Nagyobb felbontás esetén a monitor által frissítendő pixelek száma is több. Vannak monitorok, amelyek ezt egyszerűen nem bírják. Ezek a monitorok egy interlacing-nek nevezett technika segítségével frissítik a képernyőt. Ennek lényege, hogy a monitor a képernyő frissítésekor csak minden második pixelsort frissíti.Az interlacing segítségével a lassabb monitorok is jobb felbontást érhetnek el, de ezek képernyőjén hullám jelenhet meg, ami a mindennapi munkát zavarja.

GREEN monitor Környezetünk védelmében a gyártók törekednek olyan eszközök létrehozására, amelyek energiatakarékosan működnek; csomagolásuk, melyben a fogyasztó rendelkezésére bocsájtják, olyan anyagokból készűl, amiből megsemmisítéskor kevés egészségre káros anyag keletkezik. Hozzátartozik még az ergonomikus kialakítás, a kezelőszervek célszerű elhelyezése, alacsony sugárzás, kicsi reflexió, villogásmentes kép, energiatakarékos üzemmód. Mindez a felhasználó érdekében történik, aki munkája során több órát is eltölt a képernyő előtt és nem mindegy, hogy égő szemmel, fájó fejjel vagy nem elfáradtan hagyja abba a munkát. A monitorban bekapcsolása után különféle frekvenciájú mágneses erőterek is keletkeznek, amelyek szintén hatással vannak az emberi szervezetre. Ezek minél kisebb szinten tartása a megfelelő árnyékolással és az eltérítőrendszer megfelelő kialakításával történik.

Videokártyák

A videokártya tartalmazza azt az elektronikát, amely a monitort illeszti számítógépünkhöz. A kártya paraméterei (típusa) meghatározza azt a monitortípust, melyet használnunk kell, ha a kártyánk képességeit ki akarjuk használni.A PC-k hőskorában csak monokróm adapterek léteztek.Egyik legelterjedtebb típus az MDA (Monochrome Display Adapter) kártya volt. Ez a kártya csak szöveg kiírására volt alkalmas, grafikus ábrát nem tudott megjeleníteni. Később kifejlesztette a Hercules Corporation HGC (Hercules Graphics Controller) a népszerű Hercules videokártyát. Ez a kártya már képes volt monokróm grafikus ábrákat is megjeleníteni. A színes szövegek és képek előállításához kifejlesztették a CGA (Color Graphics Adapter) színes grafikus videókártyát. Ez kártya 640x200-as képfelbontással csak két színt, 320x200-as felbontással a létező 16 színből egyszerre már négy színt tett láthatóvá. Az EGA (Enhanced Graphics Array) videokártya 64 színből 16 színt tudott megjeleníteni egyidejüleg a képernyőn 640x350-es felbontással. Ezeken kívül még számos videokártya jelent meg a piacon. 1987-től kezték gyártani az első VGA (Video Graphics Array) adaptereket. A felbontásuk 640x480 képpont. E kártyatípus továbbfejleszésével a fejlesztők eljutottak napjaink legelterjettebb SVGA (Super Video Graphics Array) videokártyájához, melynek felbontása rugalmasan változtatható a monitor és a felhasználó igényei szerint. Jelenleg 640x480; 800x600; 1024x768 a legtöbb SVGA kártya felbontása.A videokártya a legtöbb esetben valamelyik bővítőhelyen található, de vannak olyan PC-k , amelyekben a videokártya-elektronika az alaplapra van integrálva.A videokártyák három alapvető paraméterrel rendelkeznek:- sebesség- megjeleníthető színek száma- felbontás

Videokártya Színek száma

8 bites 256

16 bites 65.535

24 bites 16.777.216 true colour

Kapcsolat a monitor és a PC között A fokozodó igények és a gyártástechnológia fejlődése tette lehetővé a mai nagyfelbontású színes monitorok gyártását. Pl. a Win95 és Plug & Play monitornál a könnyebb installálás érdekében — a DDC-n (Data Display Chanel) keresztül — a PC “beszélget” a monitorral, optimalizálja a rendszert és a legjobb beállítást biztosítja a felhasználó felé.