World Wide Web [szoftverüzemeltető]

A World Wide Web ( WWW, Web, W3, Világot átszövő pókháló ) a multimédiás lehetőségekre legjobban építő Internet szolgáltatás, amely népszerűségét annak köszönheti, hogy a dokumentumok között kapcsolatok létrehozását teszi lehetővé, egyesíti az eddigi Internet-szolgáltatások előnyeit, és látványos, színes megjelenésű platformot kínál a felhasználó számára. Kifejlesztésében a legfőbb szempont az információforrások közötti hatékonyabb eligazodás igénye volt. Fejlesztése 1989-ben kezdődött a CERN-nél, de világhódító útjára 1993-ban indult a Mosaic nevű böngésző (browser) program megjelenésével, mely szintén a kliens/szerver elvre épül. Azonban újabb fogalmak bevezetésére is sor került.

Hypertext: olyan szöveg, amelynek egyes szavait kiválasztva másik dokumentumot jeleníthetünk meg.
Hyperlink: olyan mutatók (pointerek) a dokumentumban, melyek egy másik dokumentum egy bizonyos részére mutatnak. Ezek a hyperlink hivatkozások az Internet hálózaton bárhol elhelyezkedő, tetszőleges típusú dokumentumra vonatkozhatnak. Azok a helyek a dokumentumban ahonnan, vagy ahová hivatkozás történik, kiemelés formájában jelennek meg: színes szöveg, félkövér szöveg, színes, kerettel rendelkező kép.
Ennek a célnak a szolgálatára vezették be a Uniform Resource Locator (URL) segítségével történő azonosítást. Egy hypertext dokumentumban elhelyezett hyperlink két részből áll. A felhasználó számára a szöveg részeként megjelenő, de megkülönböztetett szöveg vagy grafika, valamint az URL, amely a browser számára leírja, mit kell tennie, amikor a felhasználó a hyperlinket aktiválja.
Címzési mód a DNS címzés kiterjesztése. Formátumát a következő példán mutatom be:
http://www.dmi.szote.u-szeged.hu
mely az Orvosi Informatikai Intézet, Silicon Graphics szervere.
Az Internet robbanásszerű fejlődésének legfontosabb tényezője a grafikus kezelői felülettel rendelkező www-böngészők megjelenése. Elsőként a Mosaic, majd később a Netscape program (még sok egyéb böngésző létezik, de ezek a legnépszerűbbek). Lehetővé tették, hogy a számítógépekhez és programozásukhoz nem értők is használni tudják a hálózat szolgál-tatásait. A legnagyobb vonzerő azonban a multimédiás lehetőségek: szöveg, kép, hang, film egyidejű megjelenítésének lehetősége egyazon dokumentumban. A kezelési felület teljesen grafikus, szinte mindent az egérrel lehet vezérelni.
A tudományos intézetek, egyetemek - egyetemen belül az oktatók és a kutatók - is elkészítették saját nyitóoldalukat (home page). Így Magyarországon mind a négy orvostudományi egyetemnek megtalálható a nyitóoldala, és ezeken belül a különböző intézetek is elkészítik a sajátjukat rengeteg további kapcsolódási ponttal.
A www térhódítását mutatja az alábbi ábra is:

A www legfőbb problémája is a navigáció volt. Ezen segítenek a keresőszerverek - Netsearch, Lycos, Magellan, Yahoo stb. - melyeken egyenként 20 milliárdnál! is több kulcsszó, index szerepel a nyilvántartásban. Ez a szám naponta nő!

13.Tétel Hompage készítés és a hompage elemei

Mi kell a honlaphoz?

Elôször is egy

Gép

Ha nekifogunk a honlap készítésének, elôször is keresnünk kell egy gépet, amin majd dolgozni fogunk. A lap építéséhez megfelel egy "mezei" PC is, kipróbálásához már egy Linuxos vagy Windowsos Netscape, vagy hasonló böngészôprogram szükséges. Amennyiben a lapunkat ôrzô géppel csak rövid ideig tudunk dolgozni, pl. azért, mert telefonon át tartjuk rendszeresen a kapcsolatot, akkor érdemesebb az otthoni gépen megírni és kipróbálni a lapo(ka)t, majd a kész változatot felküldeni. Ahhoz ugyanis, hogy mások is megtekinthessék a lapunkat

Internet kapcsolat

szükséges. Ezt minden guru host néven emlegeti, ez annyit tesz, mint házigazda, s valóban, nála lakik majd a lapunk. Ennek a gépnek az Interneten ismert címe, sôt szinte mindig neve is van. Képzeletbeli hostunk hallgasson a www.honlapiskola.hunévre! Ez a gép tehát rajta van a Neten, méghozzá a nap mind a huszonnégy órájában. Kerüljük el a korlátozott nyitvatartással üzemelô hostokat, mert a Net az egész bolygót magában foglalja és mindig ébren van. Szerény lapunkat pedig Tokiótól Washingtonig bárhonnan meglátogathatják, mert nincsenek távolságok ebben a furcsa világban. Ahhoz, hogy dolgozni tudjunk, be kell jutnunk a hostra. Számos host biztosít anonim, nyilvános hozzáférést, bizonyos szolgáltatások használatára. Ezzel akár az Internet bármely szegletébe is elvitorlázhatunk, saját lap alapításához azonban nem elég. Kell egy Account is, amit postafióknak, hozzáférésnek is próbálnak fordítani, de nem egészen találó. Lényegében arról van szó, hogy a host

személyesen ismerjen minket és biztosítson számunkra egy zugot, ahová virtuális ingóságainkkal beköltözhetünk. Az account megszerzésének rejtelmei és számos fondorlata romantikus kalandregény témája lehetne, mi most úgy teszünk, mint matematikusok: "Vegyünk egy accountot!" ;-) Az accounttal együtt jár egy user-név és egy password is. (A password mindig legyen nehezen kitalálható és legalább havonta változtassuk! Az ördög és a hackerek sosem alszanak!)

Tegyük fel, nekünk a Jakab név jutott. Jelentkezzünk be! Valami hasonlót látunk majd:

Welcome at www.honlapiskola.hu

login: jakab

password: ********

Ha ezek után a gép morc módon ki nem dobott minket, akkor valóban van élô accountunk. Ide akár levelet is kaphatunk,

jegyezzük is meg a címünket:

jakab@www.honlapiskola.hu

Kérjünk meg egy ismerôst, aki nem erre a gépre kapott accountot, hogy küldjön a címünkre levelet! Ha megkapjuk, a host

Internet elérése rendben van. Ezenkívül futnia kell egy

httpd

programnak is. Ezt a host korlátlan ura és parancsolója, a root (rendszergazda) helyezi üzembe (azaz mi ezzel ne

próbálkozzunk) és ha nem értünk igazán a host operációs rendszeréhez, akkor a legegyszerûbb ellenôrzési mód a host

kezdôlapjának hívása. Az általunk használt böngészôbe írjuk be új címként:

http://www.honlapiskola.hu

Ha erre megjelenik valami szépséges oldal, nyert ügyünk van (majdnem). Ha nem, akkor érdeklôdjünk a hoston más userektôl,

végsô esetben a roottól, valaki csak fogja tudni, miért nem mûködik... Lehet, hogy a httpd program nem fut, de az is lehet, hogy

nincs kezdôlap (az elég szomorú) vagy más címen van (nem "www" a host neve vagy nem a szokásos "index.html" a kezdôlapcíme). Ideje csinálni valamit, ha már bejelentkeztünk! Kezdjük az elsô kapavágással. Hozzuk létre azt a helyet, ahova a lap kerül! Ez A public_html könyvtárvagy directory, vagy folder, kinek hogy tetszik. Egy parancs az egész:

mkdir public_html

Ellenôrizni kell az

Elérési jogok

néven ismert szörnyûséget. Arról van szó, hogy a sokak által használt és a hálózatba kapcsolt gépeken ésszerûen korlátozva van, ki mit írhat és olvashat, nehogy vicces kedvû t-boyok mások féltve ôrzött állományaiba kotorjanak bele.

Mit is szeretnénk a lapunkkal? Azt, hogy mindenki olvassa, aki csak erre jár. Azt viszont nem szeretnénk, ha át is írnák, nem azért veszôdünk vele. Tehát írni csak mi írhatjuk. Adjuk ki ezt a UNIX parancsot:

ls -al

Válaszként valami ilyet kell kapnunk:

total 17

drwxr-xr-x 4 jakab users 1024 Aug 11 00:02 ./

drwxr-xr-x 8 jakab users 1024 Jul 24 15:26 ../

drwx------ 4 jakab users 47 Aug 11 00:04 mail/

drwxr-xr-x 4 jakab users 3 Aug 11 00:05 public_html/

[...]

A lényeg az, hogy a három darab r és x ott legyen elszórva. Ha ez nincs így, akkor újabb parancsot kell adnunk:

chmod 755 public_html

Az index.html -- és minden "normális" állomány -- más értéket kap (nem tartalmaz x-eket):

chmod 644 index.html

Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor is kiadhatjuk, baj nem származik belôle. Ha viszont nincs helyesen beállítva, akkor bár ott van a lap vagy a kép, mégis láthatatlan marad. A beágyazott kép helyett egy kérdôjel, vagy valami egyéb jelzés jelenik meg.

Megjegyzem, azért bátorkodom itt mindig a UNIX operációs rendszert emlegetni, mert a hostok döntô többsége ezzel, vagy ennek valamely elfajzott rokonával üzemel, alapszinten tehát érteniük kell a "szóból"... ;-) (Már megint ez a jel! Mi ez?