MULTIMÉDIA ÍRÁSBELI 2001. ÁPRILIS - megoldás [multimédiafejlesztő]

MULTIMÉDIA ÍRÁSBELI 2001. ÁPRILIS - megoldás

1.1 Mi a vírus és a virusvédelem?

Exe vírus, macrovirus, bootvirus, stb.

Kialakulásuk, hatásmechanizmusok…

Vírusírtók pl: F-prot, Mecafee, stb

1.2 Mi a szkriptprogramozás lényege a szerzői rendszerekben

A szkript a szerzői mű objektumaihoz rendelt program. A program handlerekből áll. A handlerek üzeneteket tudnak feldolgozni. Üzenet egy az adott objektumot érintő esemény bekövetkezésekor keletkezik.

1.3 Milyen hálóati topológiákat ismer

Gyűrű, csillag, sin, stb

1.4 Mi az a hagymahéj (onion skinning) technika és mikor használjuk?

Egy komplex rajzot részrajzokból úgy állítunk elő, hogy a részrajzokat halvány vonallal egymásra helyezzük majd a tényleges rajzot ennek alapján kivastagítjuk

alkalmazás:

bonyolult háttéren sok hasonló objektumot helyezhetünk el. egy animáció fázisait készítjük el

1.5 Paraméterek fogalma, szerepe, fajtái

Paramétereket függvényeknek, eljárásoknak, handlereknek adhatunk át. Formális paraméter definícióban, aktuális paraméter híváskor. Érték és név szerinti átadás lehetséges.

1.6 Soroljon fel legalább 3 olyan alkalmazási példát, amiben az animáció főszerepet jáccik

Animációs effektusok kezdéskor, befejezéskor, témaváltáskor

Jelenség szimuláció

Helyszín-körbejárás

Stb.

2.1 milyen programnyelvek segítik a weblapkészítést, és hogyan működnek?

javascript: weblapba illesztve, kliens oldalon fut.

php: weblapba illesztve, szerver oldalon fut

java: applet a kliensnél

perl: cgi a szerveren

2.2 milyen módon használja a multimédia a videó- és hangtechnikát?

Digitalizál

Szerkeszt

Beilleszt a szerzői rendszerbe

2.3 ismertesse az eseményvezérelt programozás lényegét

Esemény > üzenet > script > handler > akció

Hatáskör: operátori üzenet

Belső üzenet

3. válasszon egy művészt. Tervezze meg az ezt a témát bemutató multimédia programot (művet) éspedig: - adjon rövid áttekintést a programról, határozza meg a mű célját, a megcélzott "olvasó közönséget", a legfontosabb sajátságokat (ez az un. "fülszöveg") - írja le a felhasználni kívánt multimédia elemeket és a művön belüli szerepüket - írja le milyen beavatkozási lehetőséget biztosít a felhasználónak (navigáció, és egyéb interakció) - vázlatosan írja le a rendszer forgatókönyvét - vázolja a megvalósítás módját az ön által választott szerzői rendszerben

Saját, kreatív tervezés

A fülszövegből derüljön ki a mű célja és a megvalósítási koncepció

A multimédia elemeknél fontos a szerep adekvát meghatározása

Az interakció és a navigáció-leírásnál a használt technikán van a hangsúly

A forgatókönyv azt írja le amit a felhasználó lát és hall, ill. amit a beavatkozhat a program futása során.

A megvalósítás módja: egy vázlatos programozói leírás

Multimédiafejlesztő írásbeli feladat

Multimédia-fejlesztő írásbeli feladat – 2001.04.

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Rövid kérdések

1. Mi a vírus és vírusvédelem? (5 pont)

2. Mi a szkriptprogramozás lényege a szerzői rendszerekben? (5 pont)

3. Milyen hálózati topológiákat ismer? (5 pont)

4. Mi az a hagymahéj (onion skinning) technika és mikor használjuk? (5 pont)

5. Paraméterek fogalma, szerepe és fajtái (5 pont)

6. Soroljon fel legalább 3 olyan alkalmazási példát, amiben az animáció

főszerepet játszik! (5 pont)

Komplex kérdések

1. Milyen programnyelvek segítik a Weblapkészítést, és hogyan működnek? (10 pont)

2. Milyen módon használja s multimédia a videó- és hangtechnikát? (10 pont)

3. Ismertesse az eseményvezérelt programozás lényegét! (10 pont)

Tervezés

Válasszon egy művészt. Tervezze meg az ezt a témát bemutató multimédia programot (művet), éspedig:

- Adjon rövid áttekintést a programról, határozza meg a mű célját, a megcélozott „olvasó közönséget”, a legfontosabb sajátosságokat (ez az un. „fülszöveg”) (8 pont)

- Írja le a felhasználni kívánt multimédia elemeket és a művön belüli szerepüket (8pont)

- Írja le milyen beavatkozási lehetőséget biztosít a felhasználónak (navigáció és egyéb interakció) (8 pont)

- Változatosan írja le a rendszer forgatókönyvét (8 pont)

- Vázolja a megvalósítás módját az Ön által választott szerzői rendszerben (8 pont)

CD multimédia produkció gyártás-előkészítése és gyártása [multimédiafejlesztő]

CD multimédia produkció gyártás-előkészítése és gyártása

A fejlesztő feladata

§ A MM produkció tesztelése, minőségbiztosítás

§ külső hardverkonfigurációjú gépeken a futás tesztelése.

§ tartalmilag legyen korrekt, átfogó képet adjon a témáról

§ ne tartalmazzon nyelvhelyességi hibákat,

§ legyen felhasználóbarát, a navigáció egyszerű legyen, helyesen működjön,

§ az arculat ízléses legyen

§ A mesterlemez elkészítése

§ Adatállományok

§ A megfelelő hivatkozási rendszer használatával biztosítania kell, hogy ezeket az állományokat az alkalmazás el is tudja érni.

§ Borítóterv, füzet, címke elkészítése vagy megterveztetése. Csomagolás módjának a meghatározása.

§ Könyvtárszerkezet felmásolása egy (egyszer írható) CD-re,

CD gyártása

CD-gyártó megkeresése

Ha a sorozatgyártás mellett döntünk, fel kell keresni egy CD gyártással foglalkozó céget. Az egyik legismertebb ilyen hazai cég a VTCD Videoton CD Gyártó Kft., de ma már egyre több cég jelenik meg ezen a piacon.

A gyártáshoz szükséges a produkció mesterpéldánya, közönséges egyszer írható CD-R lemezre rögzítve. A gyártó a tartalmi hibákért nem vállal felelősséget, úgyhogy az anyag teszteléséről, hibamentességéről magunknak kell gondoskodni. A hibásan legyártott CD-ROM-ok csak „romok” lesznek. Kell még a CD-re kerülő címke nyomtatásához szükséges film, ahány színkivonat, annyi darab, a nyomdai filmre vonatkozó kívánalmakat (denzitás, féltónusfrekvencia) a CD gyártó kérésünkre megadja. Ha a borítót és a füzetet (booklet) külön készíttetjük, akkor a legyártott példányokat is át kell adni a csomagoláshoz. Az írásos megrendelő mellé egy szerzői jogi nyilatkozatot is tenni kell arról, hogy a gyártandó CD-n található minden anyag szerzői jogát ill. kiadási engedélyét birtokoljuk, ill. mások szerzői jogait nem sértjük.

Pre mastering létrehozása

A CD-gyárban a leadott CD-nkről a PC-s CD íráshoz hasonló eljárással, de különleges alapanyagra egy mesterlemezt készítenek, majd erről a lemezről galvanoplasztikai eljárással elkészítik a présformát. A présforma birtokában aztán megkezdődhet a gyártás. A kipréselt korongokat fémbevonattal látják el, plasztik védőréteget kap, végül felcímkézik és csomagolják. A műveletsor emberi kéz érintése nélkül megy végbe.

v Digitális állományok ellenőrzése,

v Virusmentesítés,

v A gyártáshoz szükséges információkkal történő ellátás.

Mastering

Üveg mesterlemez elkészítése, bonyolult technológiával, nagy tisztaságú térben történik.

Ügyelni kell a minőségére, mert ez szabja meg, hogy beolvasásnál a CD olvasónak mennyi korrekciót kell végeznie.

A mastering (mesterlemez és présforma) darabszámtól függetlenül felmerülő költség, de ha a rögzítendő anyag kevesebb, mint 200 MB, akkor a mastering lényegesen olcsóbb, ez ui. a maxi-single felső mérethatára, ezalatt kisebb méretű, ezért olcsóbb présformát használnak.

Elektroforming

Nikkel nyomólemez elkészítése, amelyet az üveg mesterlemez alapján készítenek, annak a negatívja. A nyomólemez beépítése a gyártósorba.

CD préselése

A nikkel nyomólemezzel polikarbonát korongokat préselnek. Ezeket ellátják fém bevonattal (alumínium) és lakk bevonattal. Mechanikai és vegyi sérülésektől óv. Ellátják az azonosító jellel és a címkével.

Minőségbiztosítás

Az alapanyag kiválasztásától a gyártás végéig tart. Egy mintapéldányt megőriznek a gyártási dokumentációval, és a minőségbiztosítás során végzett mérések eredményével.

Tartalmi ellenőrzést nem végeznek.

Csomagolás

A legyártott CD-k kiszerelése történhet csupaszon, papírtasakban, two‑pieces jewel boxban (közismertebben a „maxi-single” CD doboz), vagy normál jewel boxban történhet.

A tokos CD-k lehetnek csupaszok, zsugorfóliázottak, vagy celofán borításúak. Külön megegyezésre lehet eltérő, különleges csomagolás is, pl. dupla CD tok, papírtok, stb.

CD borító

Meg kell még említeni az elengedhetetlen borítót. Ennek professzionális kivitele mindenképpen nyomdai úton oldható meg a legjobban. A darabszámfüggetlen fix költségek (levilágítás, offset lemez) miatt itt is a példányszám növekedésével válik egyre olcsóbbá egy-egy példány.

Az egyedi sokszorosításnál a színes nyomtatás, esetleg színes fénymásolás jöhet szóba, ezek sajnos rendkívül költséges eljárások, és a minőség általában elmarad a nyomdai minőségtől.

CD label

Esztétikailag sokat emel a CD-n, ha a tartalomhoz illő cd címkével látjuk el cd-nket. Természetesen itt is a nyomdai úton előállított CD címkék a megfelelőek, sorozatgyártásnál ajánlott mindenképpen a nyomdai úton előállított címke használata.

Egyedi sokszorosításnál a színes nyomtatással is létrehozhatunk CD címkéket, de ezek minősége messze elmarad a nyomdai úton előállítottól.

Példányszám

300 db felett már gazdaságos a sorozatgyártás, alatta egyedi sokszorosításra kell gondolnunk. A CD-ROM-on forgalomba kerülő produkciók esetében 300 példány fölött mindenképpen sorozatgyártásban kell gondolkozni. Általában ennyi a minimálisan sorozatgyártható példányszám, és nagyjából ennél a darabszámnál kezd olcsóbb lenni a sorozatgyártás, mint az egyedi sokszorosítás. A pontos értéket a darabszámfüggetlen fix költségekből (mastering, nyomósablon, címkefilm), és a darabszámfüggő gyártási költségből lehet kalkulálni. A 300 alatti példányszámok kritikusak, mert bár az egyszer írható alapanyagok egyre olcsóbbak, maga az egyedi sokszorosítás nagyon sok időt vesz igénybe.

A többszörös másolást lehetővé tevő ún. transzponderek nagyon drága berendezések, alkalmazásuk ott térül meg, ahol rendszeresen készítenek mindig kissorozatú CD-ROM-okat. A sorozatgyártott CD-k esetében könnyedén megoldható a professzionális megjelenéshez hozzátartozó nyomtatott CD címke ill. feliratozás. Az egyedi sokszorosítás esetében is léteznek eljárások a címkézésre (pl. az ún. tamponnyomás), de ezek szintén elég költségesek.

A produkció elkészítése – a szerzői rendszerek alkalmazása [multimédiafejlesztő]

A produkció elkészítése – a szerzői rendszerek alkalmazása

A produkció elkészítése

A produkció elkészítésének két fázisa van, a tervezés és a megvalósítás:

Tervezés:

§ A téma kiválasztása (egyéni ötlet, megrendelés).

§ A produkció célja: (milyen a jellege) oktatás, ismeretterjesztés, távoktatás, marketing, reklám, információs centrumok, referencia, enciklopédia, szórakoztatás, játék, katalógusok, adatbázisok, adatbankok, érintős képernyőn való információs adatbázis..

§ Felhasználói kör meghatározása: (produkció közönsége) nem szerint, életkor szerint, érdeklődési kör szerint, előképzettség, informatikai ismeretek, ált. képzettségi szint szerint, nemzetiség szerint.

§ A produkció terjesztése (Intranet, Internet, Cd, flopy)

§ Források:

§ fajtái: szöveg, kép, animáció, hang, videó, strukturált adatbázisok.

§ elérhetősége: szerzői jogok, költségek, rendelkezésre álló anyagi fedezet (effektek mennyisége, minősége, bonyolultsága), rendelkezésre álló idő (szerkesztés, digit., formázás időigényes feladat)

§ Emberi erőforrások: egyéni alkotás, team munka

§ Fejlesztéshez szükséges eszközök:

§ hardver (alapgép, speciális perifériák),

§ szoftver (adatfeldolgozó szoftver: szövegszerk., grafikus, audio, video, animációs, adatbázis kezelő)

§ Fejlesztő rendszer (szoftver)

§ Terjesztés (Intranet, Internet, Cd, flopy)

Megvalósítás:

§ Logikai modell (oldalanként megtervezve, navigáció megtervezése, hátterek terve)

§ Anyaggyűjtés (Idegen anyagok átvétele: szerzői jog tisztázása szerzővel, felhasználói jog a kiadóval)

§ Adatfeldolgozás, szoftverkiválasztás (szoftver anyagi vonzatát sem szabad figyelmen kívül hagyni)

§ Fejlesztéshez szükséges hardver kiválasztása

§ Adatelőkészítés, feldolgozás (szkennelés, képméretezés, szövegek), video és hang effektek

§ Szerzői rendszer kiválasztása (célunk megvalósítására melyik a legalkalmasabb)

§ Fizikai modell (szoftver és hardver függő) (sitemap, főmenű, almenű)

§ Authoring (milyen környezetben nem működik)

§ Tesztelés (olvasószerkesztővel, navigáció teszt, hardverkonfiguráció teszt) KÉSZ

§ Mesterpéldány készítés (minden adatállományt tartalmazzon, könyvtárszerkezet)

§ Gyártás (csomagoló anyag, CD label) (Internetes terjesztés esetén nincs)

§ Terjesztés (Intranet, Internet, Cd, flopy)

A szerzői rendszer alkalmazása

A megvalósítás egyik fázisa a feladatnak megfelelő szerzői rendszer kiválasztása. A piacon nagyon sokféle különböző képességű szerzői rendszer kapható.

Döntő szempont a kiválasztáskor, hogy milyen képességeket várunk el az alkalmazástól. A különféle szerzői rendszerek eltérő képességekkel bírnak. Jelenleg a világ szerzői rendszer kínálatából nehéz lenne olyan eszközt kiválasztani, amelyik minden tulajdonságot egyaránt ötvöz magában. Például az enciklopédia jellegű munkák igénylik az olyan rendszert, amelyekbe beépített szöveges adatbank kezelő tulajdonságok találhatók. Nagyfokú fejlesztői szabadságot többnyire azok biztosítanak, amelyek valamilyen magas szintű nyelv segítségével programozhatók.

Megfontolandó szempont a fejlesztő szoftverek ára is. Az igazán nagy tudású programok ára is borsos. Például egyes Macromedia termékcsomagokért akár egymillió forintot is fizethetünk. Egy multimédia produkció esetében meg kell becsülni a várható eladott példányszámot, hogy megtérül-e egy drága szoftver vásárlásába való befektetés. Ha hajlandóak vagyunk ésszerű kompromisszumokra, viszont bővében vagyunk találékonyságnak, akkor megtalálhatjuk az optimális és költségkímélő megoldást.

A költségek csökkentése érdekében kis utánjárással meglepően jó, és nagy tudású szoftvereket találunk a shareware (nem freeware!) kategóriában is. (Erre kitűnő példa lehet számos közismert kedvenc, pl. ACDSee, WinZip, vagy maga a PSP.)

A források feldolgozásának szempontjai [multimédiafejlesztő]

A források feldolgozásának szempontjai

A források feldolgozásánál az alábbi szempontokat kell betartani:

Tartalmukban, megjelenésükben igazodniuk kell a produkció témájához, hangulatához.

A produkciónak lehetőleg egyéni arculattal kell bírnia. Ez legyen kiforrott, esztétikus.

A tartalmi, nyelvhelyességi, navigációs hibákat javítani kell.

Szerzői jogok tisztázása elengedhetetlen, írásban mellékelni kell.

Szöveg

Jól olvasható legyen, (mérete, színe, stílusa, különüljön el a háttértől, ne gyengítse a háttér a hatását).

Ne vigyük túlzásba a mennyiséget.

4 betűtípusnál ne alkalmazzunk többet egy produkcióban.

Több funkcióra is használjuk (hypertext).

Kép, grafika – Egy jó ábra többet ér, mint ezer szó!

Jó minőségű legyen.

Ügyeljünk a fájl méretre.

Ne legyen túlzsúfolt.

Ne hivatkozzunk túl apró képelemekre.

Kerüljük a vékony vízszintes vonalak alkalmazását, vibráló hatást válthatnak ki.

Alkalmazzuk hypermédiaként is.

Hangulatteremtés mellett lehetőleg közöljön információt is.

Hang

Háttérzeneként, narrációként, navigációs hangként is megjelenhet.

Fontos hangulati és információközlő elem.

Nem fordítjuk bele a MM alkalmazásba, külön könyvtárba mellékeljük (nagy a fájlméret).

A hang mindig szinkronban legyen a szöveggel.

Animáció

Hangulati elem, dinamizmust fokozhatja, hosszadalmas folyamatleírásokat egyszerűsíthet.

Nem növeli az alkalmazás méretét, nem követel nagy teljesítményt a PC-től.

Amennyiben értelmileg nem zavaró korlátlanul alkalmazhatjuk.

Készítése: külső programmal vagy magával a MM alkalmazással is.

Színek

Óvatosan bánjunk a színekkel.

Kerüljük a túltelített és a telítetlen színek alkalmazását – ezek rikítanak a képernyőn.

Nem szerencsés ugyanazon szín sok árnyalatának a használata.

Ügyeljünk a háttér és az előtér színeinek a harmonizálására.

Ne csak a szín hordozzon információt (színtévesztők, színvakok).

Háttérként ne használjunk harsány színeket.

Áttűnések

Adjunk elegendő időt a felhasználónak a tanulmányozásra.

1 oldalon maximum 1 legyen.

Ügyeljünk a konvenciók betartására (Európában: balról jobbra, fentről le, és az óramutató járásával megegyező irányban.)

A megvalósítás folyamata, lépései [multimédiafejlesztő]

A megvalósítás folyamata, lépései

Egy teljes multimédia-alkalmazás elkészítésekor igen sok kérdés kerül előtérbe. A multimédia-alkalmazás elkészítéséhez sok olyan tényezőt kell figyelembe venni, amelyek jelentősen befolyásolhatják kinézetét, az elkészítésére fordított időt, a költségeket, valamint azt, hogy milyen és mekkora erőforrások mozgósítása szükséges az elkészítéséhez. A tervezés fázisában célszerű ezeket a tényezőket elemezni, ugyanis minél hamarabb gondoljuk végig őket, annál könnyebben kézben tudjuk tartani az eseményeket, és annál kevesebb kellemetlen esemény érhet bennünket.

A létrejövő multimédia-alkalmazás minősége igen nagymértékben attól is függ, hogy a tervezés fázisában mennyire vagyunk tisztában az alkalmazás elkészítéséhez szükséges munkafázisokkal. Ez a fejezet egy alkalmazás elkészítéséhez szükséges fő lépéseket írja le, valamint foglalkozik a már kész alkalmazás terjesztésének lehetőségeivel is.

A tervezés lépéseit célszerű a munkafázisoknak megfelelően alakítani.

Tervezés

· A téma kiválasztása (egyéni ötlet, megrendelés).

· A produkció célja: (milyen a jellege) oktatás, ismeretterjesztés, távoktatás, marketing, reklám, információs centrumok, referencia, enciklopédia, szórakoztatás, játék, katalógusok, adatbázisok, adatbankok, érintős képernyőn való információs adatbázis..

· Felhasználói kör meghatározása: (produkció közönsége) nem szerint, életkor szerint, érdeklődési kör szerint, előképzettség, informatikai ismeretek, ált. képzettségi szint szerint, nemzetiség szerint.

· A produkció terjesztése (Intranet, Internet, Cd, flopy)

· Források:

· fajtái: szöveg, kép, animáció, hang, videó, strukturált adatbázisok.

· elérhetősége: szerzői jogok, költségek, rendelkezésre álló anyagi fedezet (effektek mennyisége, minősége, bonyolultsága), rendelkezésre álló idő (szerkesztés, digit., formázás időigényes feladat)

· Emberi erőforrások: egyéni alkotás, team munka

· Fejlesztéshez szükséges eszközök:

· hardver (alapgép, speciális perifériák),

· szoftver (adatfeldolgozó szoftver: szövegszerk., grafikus, audio, video, animációs, adatbázis kezelő)

· Fejlesztő rendszer (szoftver)

· Terjesztés (Intranet, Internet, Cd, flopy)

Megvalósítás

· Logikai modell (oldalanként megtervezve, navigáció megtervezése, hátterek terve)

· Anyaggyűjtés (Idegen anyagok átvétele: szerzői jog tisztázása szerzővel, felhasználói jog a kiadóval)

· Adatfeldolgozás, szoftverkiválasztás (szoftver anyagi vonzatát sem szabad figyelmen kívül hagyni)

· Fejlesztéshez szükséges hardver kiválasztása

· Adatelőkészítés, feldolgozás (szkennelés, képméretezés, szövegek), video és hang effektek

· Szerzői rendszer kiválasztása (célunk megvalósítására melyik a legalkalmasabb)

· Fizikai modell (szoftver és hardver függő) (sitemap, főmenű, almenű)

· Authoring (milyen környezetben nem működik)

· Tesztelés (olvasószerkesztővel, navigáció teszt, hardverkonfiguráció teszt) KÉSZ

· Mesterpéldány készítés (minden adatállományt tartalmazzon, könyvtárszerkezet)

· Gyártás (csomagoló anyag, CD label) (Internetes terjesztés esetén nincs)

· Terjesztés (Intranet, Internet, Cd, flopy)

A fejlesztő és lejátszó hardver eszközök [multimédiafejlesztő]

A fejlesztő és lejátszó hardver eszközök

A multimédia számítógépek felhasználói minden, a multimédia számítógép felépítésével kapcsolatos szinte minden szóba jöhető kategóriában igen sok lehetőség között választhatnak. A lehetőségek vonatkoznak egyrészt a számítógép hardver felépítésében részt vevő alkatrészekre és perifériákra, másrészt pedig a multimédia számítógéppel igénybe vehető szolgáltatásokra, valamint a multimédia számítógépen futtatható alkalmazások tömegére. A multimédia elemek az idők folyamán nem csak a személyi számítógépek körére korlátozódtak, hanem megjelentek olyan számítógépek is, amelyek egyéb funkciókat többé-kevésbé háttérbe szorítva a multimédia alkalmazások irányába növelték meg képességeiket.

Napjainkban a személyi számítógép a legnépszerűbb számítógépes platform, és nagyon valószínű, hogy ez az állapot egy ideig még fennáll. Napjaink Pentium processzorral ellátott személyi számítógépei olyan nagyságrendű feladatok végrehajtására is képesek, amelyek megoldása korábban csak nagyobb számítógépek bevonásával volt elképzelhető. A ma elterjedt merevlemezes egységek akkora mennyiségű információ tárolását teszik lehetővé, amelyek korábban személyi számítógépes környezetben legfeljebb az álmok szintjén voltak elképzelhetőek.

A számítógépek gyártói igyekeznek folyton tökéletesíteni az általuk gyártott számítógépeket, szeretnék egyre barátságosabbá, könnyebben kezelhetővé tenni azt. Ennek jegyében olyan perifériák, alkalmazások jelennek meg a számítástechnika piacon, amelyek nagymértékben egyszerűsítik a használatot. Azok a cégek, amelyek hang- és videókártyákat, modemeket, és egyéb más multimédiás perifériákat készítenek, Plug and Play néven kidolgoztak egy új szabványt 1994-ben. Ez a szabvány megkönnyíti az új modulok hozzáadását számítógépünkhöz. Mivel a megoldás szinte teljes mértékben szoftveres megvalósítású, ezért a szabványt támogató személyi számítógépek mindegyikén használni lehet. A szabvány lényege, hogy a perifériákat ellátják olyan jellegzetes azonosítókkal, amelyek alapján a periféria számítógéphez csatlakoztatásakor a számítógép képes lesz felismerni, és a többi alkotórész működésének megfelelő módon konfigurálni az új perifériát.

A multimédia alkalmazások készítése és lejátszása bizonyos követelményeket támaszt a használt számítógéppel szemben, melyek teljesülése esetén tudjuk csak teljes egészében kihasználni a multimédia alkalmazás előnyeit.

Ahogy a bevezetőben utaltam már rá, néhány cég megpróbálta leírni és egységesíteni azokat a minimális követelményeket, melyek szükségesek egy multimédia alkalmazás futtatásához. Így jöttek létre a multimédia gép szabványai.

MPC szabványok

Az 1988-ban elfogadott és 1989-ben bevezetett eredeti MPC (Multimedia Personal Computer) szabvány a kor technikai lehetőségeinek megfelelően válogatott a hardverrel és szoftverek között, természetesen szem előtt tartva az „MPC Tanács” érdekeit. Érdekességként megemlíthető, hogy a szakirodalom szerint [10] az első szabványban még 80286 típusú processzor szerepelt 10 MHz-es órajel frekvenciával, csak később került be – a növekvő igények hatására – a szabványba ismeretlen módon (sic!) a 80386SX típusjelű processzor 16 MHz órajellel. A következőkben látható az MPC Tanács által minimális követelményként javasolt 1 és 2 szintű szabványa.

	MPC 1 (1990)	MPC 2 (1994)	MPC 3 (1996)
Processzor	80386 SX 16 MHz	80486 SX 25MHz	PENTIUM II. 166 Hz
Memória	2 MB	4 MB	16 – 32 MB
Floppy meghajtó	3,5", 1,44 MB	3,5", 1,44 MB	3,5", 1,44 MB
Merevlemez	30 MB	160 MB	10 Gb
CD-ROM meghajtó	150 kB/sec, max. 1 sec hozzáférési idő, 64 kB RAM	300 kB/sec, max. 400 ezredsec hozzáférési idő, 64 kB RAM, multisession olvasási képesség	3 MB/sec, 20 ezred sec hozzáférési idő,
Képernyőfelbontás	640 ´ 480 képpont	640 × 480 képpont	800 × 600 képpont
Grafikus kártya	VGA 16/256 szín	SVGA 65536 szín	SVGA, 65536, 16 millió szín
Hangkártya	8 bites A/D átalakító, 11,025/22,05 kHz mintavételezési frekvencia, szintetizátor 4/9 hanggal, MIDI interfész	16 bites A/D átalakító	16 bites A/D átalakító
Billentyűzet	101 gombos	101 gombos
Egér	2 gombos	2 gombos
Operációs rendszer	DOS/Windows	DOS/Windows

A fent említett MPC szabványok már elavult konfigurációnak mondhatóak.

Egy mai korszerű multimédiás konfiguráció alapkövetelményei:

PENTIUM processzor 450Mhz -…

128 MB RAM

48 x CD_ROM

10 Gb HDD

32 Mb videó kártya

SB Live hangkártya

Egyéb hardver eszközök:

· hangszórók: aktív (külön táp.fesz., erősítő ), passzív

· mikrofon

· szkennerek: kézi, asztali (lap, dob)

· videó digitalizáló kártya

· CD író

· DVD olvasó

A források feldolgozásának szoftver eszközei, a fejlesztő rendszer kiválasztási szempontjai [multimédiafejlesztő]

A források feldolgozásának szoftver eszközei, a fejlesztő rendszer kiválasztási szempontjai

A multimédia alkalmazások fejlesztésénél használatos szoftvereket két fő csoportba sorolhatjuk : az egyes médiumok szerkesztését lehetővé tevő programok, illetve a multimédia alkalmazás összeszerkesztését megvalósító szoftverek. Így beszélhetünk szöveg-, hang-, állókép- és mozgóképszerkesztő alkalmazásokról valamint multimédiaszerkesztő programokról.

Adatfeldolgozó szoftverek: szövegszerkesztő, ORC, grafikus, audió, videó, animációs, adatbázis kezelő

Szövegszerkesztők (pl.. MS WORD)

A multimédia alkalmazások szöveges anyagai jelentik a közlésre kerülő információ alapját. Szövegesen jelenik meg a multimédia alkalmazás címe, szövegesen kerülnek közlésre a lényeges információk, és az alkalmazásban történő navigációban is a szöveges elemek segítik a felhasználót.

Ha nagy mennyiségű szöveget szeretnénk multimédia alkalmazásunkban megjeleníteni és az adott szöveg létezik nyomtatott formában is, akkor célszerű lapolvasóval rögzítenünk az adott szöveget. A lapolvasó azonban csak az olvasóba helyezett lap képét adja át a számítógépünknek. Ahhoz, hogy a beolvasott lapon levő betűket értelmezni tudjuk egy OCR (Online Character Recognisition) programra is szükségünk van. Ez a program a beolvasott lap képéből előállítja a lapon lévő szöveget, és azt egy általunk megadott állományba rögzíti.

A multimédia alkalmazás szövegeses információinak előkészítésére használatos programok közül célszerű a sok kimeneti formátummal rendelkező alkalmazásokat választani. Így a médiumok összeszerkesztésénél nem fog gondot okozni a szöveges adatok beolvasása. Ha mégis, akkor – Windows környezetről lévén szó – használhatjuk az adatátvitel egyéb lehetőségeit is (pl.: vágólap). A szövegek formázását jellemzően a multimédiaszerkesztő programban végezzük, ezért nem szükséges a szöveget formázni.

Hangszerkesztő programok (pl.: COOL EDIT 2000 )

Nehezebb a dolgunk a hanggal. Itt már teljesen feldolgozott, felhasználható állapotig kell eljutnunk a szerkesztés végére. A szerkesztés lehetővé tevő programok egy része hangok előállítását is lehetővé teszi (megfelelő hardver támogatással).

A hang nem más, mint egy közeg rezgése. E rezgés módosításával a hang szerkesztése, a rezgés létrehozásával pedig hangszintézis valósul meg.

A szerkesztés folyamán a digitális állományból kivághatunk, oda beszúrhatunk hangrészleteket. A rezgés tulajdonságait (frekvencia, amplitúdó) változtatva érhetünk el különféle hangzásokat, torzításokat.

Legjellemzőbb ilyen műveletek és effektusok: