Számítógépkezelő vizsga kérdések

Sorszám: 1 Pont: 3

Fel Tegye ki a megfelelő relációjeleket ( < > = ) a következő

mennyiségek közé!

1,2 Mbyte 1200 Kbyte

1 Kbyte 1024 byte

1024 bit 1 byte

Sorszám: 2 Pont: 8

Fel Egy fogalomhoz egy állítás tartozik. Írja az állítás

betűjelét a táblázatban neki megfelelő helyre!

A. bit - .... E. DPI - ....

B. hardver - .... F. szoftver - ....

C. ROM - .... G. bájt - ....

D. RAM - .... H. CPU - ....

a. csak olvasható memória

b. számítógép program

c. számítógép összes műszaki berendezése

d. információ feldolgozás alapegysége (vektor)

e. központi vezérlőegység

f. véletlen hozzáférésű, írható-olvasható memória

g. információ alapegysége (0 vagy 1)

Sorszám: 6 Pont: 9

Fel Elemezze a következő mondatok állítását és indoklását, majd

mondatonként karikázza be a három megfelelő kategóriát!

Ha az állítás vagy az indoklás közül bármelyik hamis, akkor

a kapcsolat nem értelmezhető!

Állítás Indoklás Kapcsolat az állítás

és indoklás között

----------------------------------------------------

a. igaz-hamis igaz-hamis van-nincs-nem értelmezhető

b. igaz-hamis igaz-hamis van-nincs-nem értelmezhető

c. igaz-hamis igaz-hamis van-nincs-nem értelmezhető

a. A mai modern számítógépek az adatok tárolására,

feldolgozására a kettes számrendszert alkalmazzák,

mert az adatok rögzítésére használt elektronikus és

mágneses elemeknek két lehetséges állapotuk létezik.

b. Az ASCII kódtáblázat önmagában nem alkalmas a magyar

nyelvű szövegek helyes leírására, mert nem

tartalmazza a magyar ABC összes magánhangzóját.

c. Az ASCII kódrendszer maximum 128 jelet tartalmazhat,

mert a tároláshoz 1 bájtot (8 bitet) használ fel.

Sorszám: 79 Pont: 6

Fel Egészítse ki a következő mondatokat!

A fixpontos számábrázolás a pozitív számokat ..............

alakjukban, a negatív számokat az ún. .....................

formában tárolja. Az előjel bit értéke pozitív számoknál

......, a negatív számoknál ...... . Egy szám negatív

alakját a kettes számrendszert alkalmazva úgy kaphatjuk

meg, ha a szám minden bitjét .......................

változtatjuk és az így kapott számhoz ..............

................ .

Sorszám: 105 Pont: 2

Fel Karikázza be a helyes állítások előtt álló betűjeleket!

A mai modern számítógépek az adatok tárolásához:

a. elektromechanikus elemeket használnak

b. lyukszalagot használnak

c. lyukkártyát használnak

d. elektronikus elemeket használnak

e. reléket használnak

f. mágneses elemeket használnak

Sorszám: 106 Pont: 10

Fel Írja a felsorolt perifériák mellé a hozzájuk kapcsolható

adatok, rövidítések, típusok előtt álló betűjelet!

A. nyomtató : .................

B. képernyő : .................

C. mágneslemezes egység : .................

a. 300 dpi f. 5 1/4"

b. 3 1/2" g. SVGA

c. CGA h. mátrix

d. lézer i. 600 dpi

e. EGA j. Hercules

Sorszám: 107 Pont: 1

Fel Írja a kipontozott helyre annak a számítógépes

adattárolónak a nevét, amelyhez az alábbi rövidítések,

adatok, kapcsolhatók:

256 kB, 512 kB, 1MB, 4MB, 8 MB, 16 MB, 41256, CACHE!

..............................

Sorszám: 108 Pont: 6

Fel Írja a felsorolt adattároló típusok neve mellé a hozzájuk

kapcsolható eszközök (memória, háttértár) betűjeleit!

A. írható-olvasható: .............

B. csak olvasható: .............

a. RAM d. CD lemez

b. floppy disk (FD) e. mágnesszalag

c. ROM f. winchester (HD)

Sorszám: 109 Pont: 8

Fel Írja a mellékelt rajz mutatóvonalain szereplő számokat a

megfelelő részegység neve mellé! Ha nincs párja, akkor írjon

egy X-et a mutatóvonalra!

a. képernyő: ...

b. doboz (ház): ...

c. 5 1/4" mágneslemezes egység: ...

d. 3 1/2" mágneslemezes egység: ...

e. billentyűzet: ...

f. egér: ...

g. nyomtató: ...

h. képdigitalizáló: ...

Sorszám: 110 Pont: 5

Fel Írja a felsorolt számítástechnikai eszközök angol neve

mellé a neki megfelelő magyar fogalmat!

a. Screen : ..............................

b. Floppy disk : .........................

c. Hard disk : ...........................

d. Printer : .............................

e. Keyboard : ............................

Sorszám: 111 Pont: 7

Fel Írja a mellékelt rajz mutatóvonalain szereplő számokat a

megfelelő részegység neve mellé! Ha nincs párja, akkor írjon egy

X-et a mutatóvonalra!

a. 14" monokróm: ...

b. 5 1/4" : ...

c. 3 1/2" : ...

d. 102 gombos magyar: ...

e. MOUSE: ...

f. 300 dpi Laser: ...

g. SCANNER: ...

Sorszám: 112 Pont: 8

Fel Írja a megfelelő halmaz neve mellé a hozzá tartozó periféria

betűjelét!

A. beviteli (INPUT) egységek: ....................

B. kimeneti (OUTPUT) egységek: ....................

C. háttértárak: ....................

a. mágneslemezes egység e. nyomtató

b. billentyűzet f. képernyő

c. merevlemezes egység g. vonalkódolvasó

d. mágnesszalagos egység h. egér

Sorszám: 113 Pont: 6

Fel A két oszlopban felsorolt fogalmak páronként azonos

jelentésűek. Írja a kipontozott helyre az angol fogalomnak

megfelelő magyar kifejezés betűjelét!

A. Screen .... a. hajlékonylemez

B. Floppy disk .... b. nyomtató

C. Winchester .... c. alaplap

D. Printer .... d. billentyűzet

E. Keyboard .... e. központi vezérlőegység

F. CPU .... f. merevlemezes egység

g. képernyő

Sorszám: 114 Pont: 1

Fel A számítógép központi egységétől és az operatív memóriájától

különböző hardver elemeit .................. nevezzük.

Sorszám: 115 Pont: 3

Fel Döntse el a következő állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Írjon I vagy H betűt a kipontozott helyekre!

... a: Minden memória tartalma törlődik a számítógép

kikapcsolásakor.

... b: A CD-n (kompakt lemezen) tárolt adatok nem módosíthatók.

... c: Egy byte-on 256 féle számot tárolhatunk.

Sorszám: 116 Pont: 3

Fel Karikázza be a helyes állítások betűjelét!

a. a 3 1/2" lemeznél, ha zárt az írásvédelmi ablak,

akkor a lemez írásvédett (csak olvasható)

b. a 3 1/2" lemeznél, ha nyitott az írásvédelmi ablak,

akkor a lemez írásvédett (csak olvasható)

c. az 5 1/4" lemeznél, ha nyitott az írásvédelmi ablak,

akkor a lemez írásvédett (csak olvasható)

d. az 5 1/4" lemeznél, ha zárt az írásvédelmi ablak,

akkor a lemez írásvédett (csak olvasható)

e. a 3 1/2" lemezeknél a borító rései alapján

megkülönböztethető egymástól a DD (720 kB) és a HD

(1,44 MB) típus

f. az 5 1/4" lemezeknél a borító rései alapján

megkülönböztethető a DD (360 kB) és a HD

(1,2 MB) típus

SZÜNETMENTES TÁPOK [számítógépkezelő]

1.1 Szünetmentes tápegységek feladatai, szolgáltatásai

A szünetmentes tápegység (UPS)ek a számítástechnikában ma már egyre jobban terjedő kiegészítő eszközök. Fő feladatuk a hozzájuk csatlakoztatott berendezés védelme, a 220V-os hálózati tápellátás zavaraival, a különböző feszültségproblémákkal szemben. A feszültségproblémák komoly problémák forrásai lehetnek a megfelelő védelem elmaradása esetén. A szünetmentes tápegységeknek két alapvető követelménynek kell megfelelniük:- a bejövő hálózati feszültség megfelelő szűrése, szabályozása tartalék energiaforrás: redundáns kettős útvonal biztosítása a kimenet tápellátása számára. Az egyik útvonal a hálózati feszültség felől, a másik az akkumulátor felől táplálja a terheléseket.- az UPS-hez csatlakoztatott számítógépek és egyéb érzékeny eszközök számára a bejövő hálózati feszültségtől független, tiszta tápfeszültség biztosítása.

Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a tuljdonságokat, szolgáltatásokat, amelyekkel egy mai, korszerű UPS-nek rendelkeznie kell.

- folyamatos, teljes túlfeszültség-védelem, tranziensek szűrése

- szinuszos (vagy legalább kváziszinuszos kimenő jelalak)

- terheléshez illesztett kimeneti terhelhetőség

- automatikus feszültségszabályozás

- akkumulátoros háttér-energiaforrás

- mikroprocesszoros, intelligens akkumulátorkezelés

- feszültségjellemzők, környezeti változók (hőmérséklet, páratartalom) folyamatos figyelése

- rendszeres, automatikus önteszt

- felhasználó által, üzem közben cserélhető akkumulátor

- intelligens kommunikációs képesség

- UPS-menedzselő csatolókártyák fogadása

- szoftveres UPS-menedzselhetőség

A felsorolásból látszik, milyen magasfokú elvárásoknak kell megfelelni a szünetmentes tápegységeknek. A lista alapján jól összehasonlíthatók a különböző gyártók termékei

1.2 Feszültségzavarok, -problémák

A feszültségellátás hiányosságai különböző problémák forrásai, okozói lehetnek. Talán sokan nem is tudják, de az alábbi felsorolásban szereplő hibajelenségek az esetek túlnyomó többségében visszavezethetők valamely feszültségzavarra:

- billentyűzet lefagyása

- számítógép reset

- adatok sérülése

- adatok elvesztése

-.rendszer összeomlása

- hardvereszközök élettartamának rövidülése

- hardvereszközök sérülése

MODEM-FAXMODEM [számítógépkezelő]

1.1 Modemek feladata

Ha két számítógépet adatátvitel céljából szeretnénk összekötni, amelyek elég közel vannak egymáshoz, akkor legegyszerűbb megoldás, ha kábellel összekötjük őket. Azonban nagy távolság esetén (több száz, vagy ezer km) a már létező távközlési hálózatra, tehát a telefonvonalakra kell támaszkodni. A probléma ott adódik hogy a telefonhálózatot nem ilyen céllal tervezték, hiszen már létezett nyilvános kapcsolt telefonhálózat, amikor még se számítógép, se modem nem működött. A telefonhálozat beszédátvitelre készült, ami a hang átvitelének megfelel (300Hz - 3000Hz), de két számítógép összekötéséhez nem megfelelő. Azonban nagy távolságok esetén két gép összekapcsolására nincs más megoldás, mint ezt a beszédátviteli lehetőséget használni. Arra, hogy a számítógép képes legyen a telefonhálózatra kapcsolódni, alkalmazható a modem.

A MODEM két gép telefonvonalon történő összekapcsolására szolgál az adatátviteli programok segítségével. Modemmel kapcsolatot lehet létrehozni az otthoni és a munkahelyi számítógép között, vagy a világ bármelyik pontján lévő BBS-ekkel. De be lehet lépni hálózatokba, ha az rendelkezik modemfelülettel. Meg lehet tenni, hogy egy másik számítógépet úgy kezeljünk, mintha az ott lenne elöttünk. A mostani modemek szinte kivétel nélkül FAX funkciót is tudnak. Helyettesítik a hagyományos telefax funkcióit, sőt a faxprogramok többletszolgáltatást is nyújtanak. Pl.:körfaxot leadni, előre beállított időpontban küldeni a faxokat, kihasználva a kedvezményes tarifát, stb. A MODEM elnevezés a MODuláció-DEModuláció szó összevonásából ered, olyan eszköz, amely bemenő jelként egy bitsorozatot vesz, kimenő jelként pedig egy modulált vivőjelet állít elő. Vételkor pedig a modulált vivőjelböl bitsorozatot állít elő.

Felépítésük szerint három típust különböztethetünk meg:

- belső modem/faxmodem

- külső modem/faxmodem

- PC-CARD modem/faxmodem

1.2 Modemjellemzők

Sebesség

Az elsô paraméter amit egy modem specifikációban megnézünk, az a sebesség. Ma már csak nagysebességű (28.800, 33.600) modemeket forgalmaznak, elvétve találni 14.400 bps- nél alacsonyabb sebességű modemet. Vannak alkalmazások, ahol elegendô egy alacsony sebességű modem is, amikor csak pár száz bájtot kell átvinni. (pl. banki számla lekérdezése.)

Modem-faxmodem

A modemek többsége faxolásra is alkalmas.

Hibajavítás

Fontos paraméter, hogy a modem milyen szintű hibajavításra és adattömörítésre képes. (MNP 1-10, V.xxbis )

Egyéb jellemzôk

- Aszinkron és szinkron működési lehetôség. (Szinkron üzemmódban egy adatcsomag elején szinkronizálja magát egy modem, aszinkron módban pedig karakterenként.)

1.3 Belső modem-faxmodem

A nevéből adadóan, a gépházba szerelhető kártya. A modemen kivül tartalmaz egy önálló soros portot is. Előnyei:- A nagysebessegű modemeket úgy alakitották ki, hogy a hardver nem korlátozza a gép és modem közti sebességet.- Beszerzése a külső modemhez képest olcsóbb. Hátrányai: - Üzembehelyezése nagyobb hardver felkészültséget kíván meg, ismerni kell a gépben lévő soros portok számát, a használt megszakításkéréseket. az I/O címeket, stb.

1.4 Külső modem-faxmodem

Önálló, (gépen kívüli) egység, üzemeltetéséhez a számítógép valamelyik soros portját használja. Saját tápegységgel és a számítógépre, azaz a soros portra való csatlakozáshoz szükséges kábellel együtt szállítják. Előnye: - Könnyű üzembehelyezés- Hordozható, könnyen áttehető egy másik számítógépre, feltételezve a kommunikációs program(ok) meglététHátránya: - Nagysebességű modemeknél a soros csatolókártyát ki kell cserélni nagyobb sebességűre. (16C550 vagy azzal kompatibilis kártyára.)- Beszerzése a belső modemhez képest költségesebb.

NYOMTATÓK [számítógépkezelő]

1.1 Nyomtatók és feladatuk

A nyomtatók feladata, hogy valamilyen forrásból származó információt ez a forrás lehet egy számítógép, de akár egy telex vonal is a lehető legtökéletesebben papíron vagy ritkábban más hordozón megjelenítsenek. A fejlesztések régen megkezdődtek, így napjainkra sokfajta technológia áll rendelkezésre, a nyomtatópiac gazdag választékot kínál.

Ütő (impact) és nem ütő (non impact) nyomtatók.Ütő nyomtatók esetében az elv az írógépek létezése óta ismert, vagyis egy festéket tartalmazó szalagból az ütőerő hatására festék préselődik a papírra, megformálva magát a karaktert vagy annak egy részletét. A legelső fejlesztések ilyen ütő nyomtatók voltak, de ez nem jelenti azt, hogy manapság ezt az elvet már nem használják, sőt jelenleg is a legelterjedtebb nyomtatótipus. Előnye az egyszerű, olcsó konstrukció, a többpéldányos nyomtatás ez az egyedüli technológia mely többpéldányos papírt alkalmazva lehetővé teszi az egyidejű másolatok létrehozását , hátránya a zajos, némely esetben lassú, gyenge minőségű nyomtatás. A nem ütő nyomtatók esetében a tinta vagy a festék felvitele és rögzítése fújással, olvasztással, nagy nyomású hengerléssel történik, így ezen nyomtatók csendes működésűek, de egyidőben csak egy nyomat keletkezhet, több példány nyomtatása csak egymás után lehetséges. Mivel az itt alkalmazott technológiák a legutóbbi 15 évben jelentek meg, így ez együtt járt a nyomtatási minőség javulásával is.

A nyomtatási minőség

Három nagy csoportot lehet megkülönböztetni. A leggyengébb minőséget az elnagyolt (draft) nyomtatás jelenti. Ekkor jól látszanak és elkülönülnek a karaktereket kialakító pontok, folyamatos vonalú karakterek esetén vonalszakadások állnak elő a gyors nyomtatás, a festékszalag gyenge minősége miatt. A következő fokozatot a csaknem levélminőség (NLQ) jelenti. Itt a karaktert alkotó pontok még szabad szemmel felfedezhetők, de teljesen összeérnek egymással. A legjobb minőséget a levél minőségű (LQ) nyomtatás adja. Ekkor a karakterek folyamatos vonalból állnak, szabad szemmel még az íves részeken sem fedezhető fel "cakkozódás".

A nyomtatási sebesség

Szintén fontos jellemzője a nyomtatóknak, hiszen nem mindegy, hogy mennyi időt kell várni egy-egy nyomat elkészülésére. Ez elsősorban grafika nyomtatásánál jelenthet hosszú időt, a mechanika, az elektronika megfelelő kialakítása lehetővé teszi, hogy kifejezetten gyorsnyomtatókról beszéljünk mind karakteres, mind grafikus üzemmódban.

A papír kezelése

Vannak csak hajtogatott (leporello) papírt felhasználó nyomtatók, vannak, melyek csak a vágott (pl. A4) papírt tudják továbbítani, mások kezelik a fent említett mindkét típust, és vannak, melyek elsősorban tekercspapírra dolgoznak.

1.2 Mátrixnyomtató

A magyar nyelvben a mátrixnyomtató szinte egyértelműen a tűs(needle) ütőnyomtatót jelöli, melynek karakterformáló egysége a tűket tartalmazó mátrixfej. A feladat az, hogy egy karaktert mondjuk a nagy E betűt kis átmérőjű (kb 0,35 mm) pontokból megjelenítsünk. A karakterek 9 x 6-os mátrix definiálja.

Vizsgáljuk meg az ehhez a mátrixhoz kifejlesztett nyomtatófejet. A fejben 9 darab tű található a koszorúszerűen elhelyezett 9 elektromágnessel együtt.

A felbontást a nyomtatási minőség javítása érdekében tovább kellett növelni. Kidolgozták a 24 tűs fejet, itt két oszlopban 12 - 12 tű található, átmérőjük 0,2 mm, az osztástávolság 1/96 inch. Összehasonlításul: ez a felbontás jobb, mint a monitorok SVGA felbontása. Szükség is van rá, hiszen a papírt mindig közelebbről nézzük mint a monitort, és a szemünk is igényli a közel nyomdai minőséget. A karaktermátrix itt 24 x 24, de gyakran 24 x 36 pont. A felbontás növelése nagyobb igényeket támaszt a fejmozgatással és a festékszalaggal szemben is, hiszen a nyomtatási minőséget ilyen felbontásnál a festékszalag gyenge minősége leronthatja.

1.3 Tintasugaras nyomtató

A tintasugaras (Bubble Jet) nyomtatók az utóbbi 15 - 20 év fejlesztéseinek eredménye képpen jöttek létre és egyre növekvő mértékben vannak jelen a piacon. Jellemzőjük a viszonylag jó minőségű, csendes nyomtatás, az olcsó ár, s ezek biztosítják népszerűségüket. Ennél a nyomtatónál is nyomtatófejről beszélünk, mely a pontok képzéséhez szükséges fúvókákat tartalmazza. A fúvóka kis átmérőjű (gyakran 0,05 mm) lyuk, melyen keresztül a tintacsepp kirepül és végül a papírra csapódik. A csepp leválasztására többfajta módszer is született, így megkülönböztethetünk folyamatos áramú (continuous flow) vagy tintacseppes (drop on demand) fejeket. A tintacseppes fej lehet piezokristályos vagy buborék (bubble jet) működésű.

A folyamatos áramú fejnél a tinta folyamatosan áramlik a fúvókákon keresztül a papír felé és egy elektrosztatikus eltérítő rendszer téríti el, mikor nem szükséges, hogy a papírra kerüljön. Itt a tinta nem tud beszáradni a fúvókába ez a konstrukció nagy előnye , de a tintát akkor is pumpálni kell, amikor a képtartalom azt nem igényli. Ez megnöveli a nyomtatás költségeit, így ezt a fejet elsősőrban a precíziós színes nyomtatóknál alkalmazzák.

A piezokristályos nyomtatófej egy piezo-elektromos kristályból, a fúvókából, a hozzá vezető kapillárisból és a tintatartályból áll. A kristály a rá adott feszültség hatására megváltoztatja méretét, és egy adott mennyiségű tintát lök ki a fúvókán keresztül. A feszültség megszüntetése után a tinta a tartályból a kapillárison keresztül a nyomástérbe áramlik.

A buborékfúvóka hőt alkalmaz a csepp leválasztására. A csőben, melyben a tinta van, elhelyeznek egy kis fűtőszálat, és ezt a csepp leválasztásakor felfűtik. A felfűtés hatására a tinta egy része elgőzőlög, buborékot hoz létre a csőben, ez a nyomás pedig kilöki a tintát a fúvókán keresztül. A buborék megszünte után a tartályból beáramlik a tinta.

Mindkét módszer kényes pontja az adott mennyiségű csepp leválasztása. A nagyfelbontású, jó nyomtatás érdekében ezek a cseppek pikoköbcentiméterekben mérhetők. A pontos mennyiségű csepp mellett fontos annak állandó kilépési sebessége is. Ez az adott tömegű csepp repül ballisztikus pályán a kb. 0,4 - 0,5 mm-re lévő papír felé. A becsapódás helyét ez a két jellemző határozza meg. A csepp repülése során felveszi a jellegzetes csepp alakot, és a farkáról esetleg másodlagos cseppek válnak le, melyek máshova fognak becsapódni, maszatos, árnyékos nyomtatást okozva. A tinta, mikor nekicsapódik a papírnak, egy alaktalan tintafoltot, "pacát" hoz létre. Ezért van az, hogy normál papírt alkalmazva ezt a papírt nedvesíti a tinta a nyomtatási minőség gyenge lesz, sőt ha nagyobb felületet kell sötétre nyomtatni, a papír a nedvesítés miatt hullámos lesz és a hátoldalon is látszik a nyomat. Ezeknél a nyomtatóknál célszerű speciális papírt alkalmazni, ez nem nedvesedik és szép nyomtatási eredményt ad.

A nyomtató fej 24, 36 vagy 48 fúvókát tartalmaz, sőt színes nyomtatónál nem ritka a 96 darab fúvóka sem. A fúvókákat több függőleges vagy ferde vonalban helyezik el.

Színes tintasugaras nyomtatókA színes tintasugaras nyomtatók ugyanazt a fejet alkalmazzák, amit a fekete-fehér társaik, csak a négy színnek megfelelően négy példányban. A fekete tintapatron általában nagyobb, több tintát tartalmaz, mint a három alapszín patronja, hiszen a fekete a telítettség beállítása miatt szinte minden nyomathoz szükséges. A patronok általában színenként külön cserélhetők, a három szín nem egyformán szükséges a színes képekhez, ezért kifogyásuk sem egy időben történik. Jelenleg a színes tintasugaras nyomtatók uralják a színes piacot, olcsó áruk, jó minőségű nyomtatásuk felbontás lehet akár 600 dpi , színgazdagságuk jól eladhatóvá teszik őket.

Tintasugaras plotterek

Nem nyomtatóként szerepelnek, de nyomtatási funkciókat is megvalósítanak a tintasugaras plotterek. A plotter (rajzgép) elsősorban vonalas ábrás rajzok megjelenítésére szolgál, a vonalat valóban toll egy vagy több színű rajzolja, a toll vonalvastagsága adott, tehát felületek színezése csak satírozással lehetséges. A mai plotterek tintasugaras fejet használnak a vonalak megrajzolásához, de a fej konstrukciója adja a lehetőséget fekete-fehér vagy színes grafika megjelenítésére is. Színes tintasugaras plotterek készülnek akár A0-ás méretben is, tehát egészen nagyméretű grafikák is nyomtathatók velük.A színes nyomatok készülhetnek normál és speciális papírra, fóliára. Minden nyomatnál előfordul az elhalványodási jelenség. Normál papíron a hatás gyorsabb és nagyobb mértékű, speciális papírnál kisebb. Ha egy színes nyomatot napsugárzás hatásának teszünk ki, akkor színei elhalványodnak, a kép fakó lesz. Szabadban ahol a közvetlen napsugárzás érvényesül az elhalványodás már néhány nap után észlelhető, zárt helyen talán csak hónapok múlva.

1.4 Lézernyomtató

Az első igazi forradalmi változást a nyomtatók között a lézernyomtató (Laser Printer) hozta a kb. 20 évvel ezelőtti megjelenésével. Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a legelterjedtebb nem ütő nyomtató. A lézernyomtató jól elkülöníthető részekből épül föl, az ismertetés is ezen keresztül történik.

Lézersugár-forrás

A lézerfény monokrom, tehát csak egyfajta hullámhosszúságú fényt bocsát ki a forrás. A nyomtatóknál általában félvezető lézert alkalmaznak, mely az infravörös (800 - 1200 nm), nem látható tartományban sugároz.

Eltérítő rendszer.

Mivel a nyomtatási szélesség A4 esetében 8 inch teljes tartományában ennek a lézersugárnak kell a képpont információt biztosítania, ezért ezt a sugarat ilyen szélességben kell az idő függvényében eltéríteni, hogy minden képpont a megfelelő pozícióba kerüljön. Az eltérítő egység egy nyolc oldalú hasáb alakú forgó tükör, mely 8 inch szélességű pásztázó sugárnyalábot állít elő. A tükröt általában üvegből készítik, a nyolc oldalát igen jó fényvisszaverő anyaggal vonják be.

Fényérzékeny henger

A 4-10 cm átmérőjű alumínium csőre felvitt szerves fotóvezető anyag az eletromos töltést nagyon jól megtartja, megvilágítás hatására azonban a megvilágított helyen vezetővé válik és a töltés elveszik. A hengert a nyomtatás közben egyenletes sebességgel kell forgatni, a fordulatszám szigorú szinkronban van a tükörforgatással, és gondoskodni kell elektromos töltöttségéről. Az alkalmazott átmérő általában nem teszi lehetővé, hogy egy teljes A4-es oldal teljes képe a hengeren maradjon, ezért egy hengerfordulaton belül meg kell kezdeni a papírra a nyomtatást.

Töltő, kisütő koronák

Ezek vékony huzalok, adott távolságra a henger palátjától, melyek feszültsége néhány száz és néhány ezer Volt között változik. A töltő korona feladata, hogy a megvilágítás előtt a hengert egyenletesen feltöltse, ekkor a henger mint egy néhány ezer Voltra feltöltött kapacitás szerepel.

A hengerre feltapadt festéket a papírra kell átvinni, ekkor a papír szigorúan együtt mozog a hengerrel, sőt mivel a festékkel ellentétes polaritásra van feltöltve, azzal össze is tapad. Ezután a papírt a festékkel együtt a hengerről le kell választani, ezt a feladatot szintén egy korona végzi. A koronák mivel elektromosan magas feszültségre vannak feltöltve ionizálják a levegőt. Mivel ez káros az egészségre, a lézernyomtatókat ózonszűrővel látják el. Ezek adott idő eltelte után hatékonyságukat vesztik, tehát célszerű cserélni őket.A koronák feladata a mindenkor szükséges töltés előállítása.

Festékező egység

A festékező egység nagyon finomra őrölt (néhány mikronos részecskék) porfestéket (toner) tartalmaz. Ezt a porfestéket kell egyenletes rétegben a képtartalom szerint megfelelő helyekre felvinni. A felvitel elektrosztatikusan történik, mely folyamat az adott mennyiségű festék a hengertől való adott távolságát igényli. A feladatot egy ún. "mágneses kefe" oldja meg. A festékbe finoman őrölt vasport (developer) kevernek, ezáltal a festék mágnesezhetővé vált, tehát a henger palástja mentén elhelyezett állandó mágnesű forgó tengely a festétárolóból mindig adott mennyiségű festéket választ le, és azt a hengertől adott távolságra tartja. A nyomtatás hatására a festék a mágneses keféről a hengerre, majd a papírra vándorol, a vaspor megmarad a kefén.A festékező egység a felbontásnak megfelelő finomságú festéket a hengertől mindig adott távolságra tartja, s így a henger a töltésképének megfelelően tudja azt átvenni.

Beégető egység

A festékezett papírt a hengerről leválasztva a beégető egységbe kell vezetni, mely 160 C° körüli hőmérsékleten a festéket a papírba olvasztja. Az egység egy fűthető hengert (hot roller) tartalmaz, melynek hőmérséklete pontosan szabályozható, sőt biztonsági okokból garantálható, hogy semmilyen körülmények között sem éri el a papír 300 C° körüli gyulladási hőmérsékletét. A beégető egység magas hőmérséklete miatt csak csak olyan média (papír, fólia, stb.) helyezhető a nyomtatóba, mely ezt a magas hőmérsékletet elviseli.A beégető egység feladata a festék rögzítése a papíron.

1.4.1 Színes lézernyomtatók

A színes lézernyomtatót négy xerografikus egységgel (henger és toner) építik fel. A négy egység tartalmazza a négy különböző színű tonert. Elsőként a lézer felírja az első színhez tartozó információt a hengerre, a festékező rész festékkel látja el, majd a papírra átkerült festék a beégetéssel fixen a papírra kerül. Ezután a folyamat a második szín feldolgozásával folytatódik, és a negyedik szín feldolgozásával ér véget. A papír a négy egység előtt elhaladva folyamatos pályán mozog, a lézerforrás egymás után világítja meg a négy hengert. A hengerek helyett alkalmaznak fotoérzékeny szalagot is, ekkor a töltéskép ezen alakul ki. A színes lézernyomtatókat elsősorban nagyobb mennyiségű színes nyomat előállítására alkalmazzák, az egy nyomatra eső költség viszonylag alacsony.

1.5 LED-es nyomtató

A 2400 darab fénykibocsátó dióda (LED) egy sorban helyezkedik el, hossza 8 inch, tehát 300 dpi-s felbontást biztosít. A diódasorral szemben van a fényérzékeny henger, mely a másológépekben használatos régebben szelén, manapság más anyagból készült hengerhez hasonlítható. Itt a diódasor látható például vörös fényt bocsát ki, s ezt a fényt érzékeli a fényérzékeny henger. A megvilágítás hatására az előzőleg elektrosztatikusan feltöltött henger a megvilágított ponton elektromosan vezetővé válik és elveszti töltését. A henger nyomtatás alatt folyamatosan forog, a diódák a képtartalom függvényében világítanak vagy sem, így a hengeren kialakul a nyomat töltésképe (látens kép), ez a kép elhalad egy festékező egység előtt, a töltött helyeken festék tapad a hengerre, majd a henger a papírral érintkezve átadja a festéket a papírnak, a papír leválik a hengerről, végezetül ez a festék a beégetőn keresztül a papírra olvad.

A nyomtatót irodai célokra dolgozták ki, 6-12 lap/perc sebességgel nyomtat.

SZKENNEREK [számítógépkezelő]

1.1 Szkennerek és feladatuk

A szkennerek képbeviteli eszközök a 80-as évek elején jelentek meg a számítástechnikai piacon. A számítógépek grafikus képességeinek javulása vonzotta a grafikus beviteli eszközök megjelenését. Ezt a folyamatot segítette elő, hogy megjelent egy viszonlag olcsó érzékelőeszköz, mely felválthatta az addig alkalmazott kamerákat. Jelenleg mind felbontásban, mind méretben igen gazdag kínálat áll a felhasználók rendelkezésére. A szkennerek csoportosítása történhet a dokumentum kezelése, a dokumentum típusa szerint, valamint a felbontás nagysága szerint.

1.2 Szkennerek általános felépítése

A szkennerek jól elhatárolható egységekből épülnek fel, melyek a következők: az érzékelő, az optika, a megvilágító egység, a mozgató mechanika, az elektronika, az interfész.

ÉrzékelőAz érzékelő feladata, hogy a dokumentumról érkező fényt elektronikus jellé alakítsa, melyből az eredeti egy másolata előállítható.Az általánosan használatos szkennerekben az érzékelő elem a CCD (Charge Coupled Device), a töltéscsatolt eszköz, ahol fényre érzékeny cellák helyezkednek el egy sorban, és ezek a cellák a megvilágítással arányos feszültséget szolgáltatnak.

Optika Az optika feladata, hogy a dokumentum képét megfelelő minőségben (felbontás, fényerő, stb.) az érzékelőre juttassa.