Körlevélkészítés [szoftverüzemeltető]

Körlevélnek tekintünk minden olyan nyomtatványt, amelynek van egy állandó része - ez a törzsdokumentum -vannak levelenként változó adatok - ez az adatforrás.

A mindennapi munka során gyakran találkozhatunk azzal a feladattal, hogy egy előre megírt, általában adott szövegű levelet nagyon sok példányban különböző címekre kell továbbítani.

Az ilyen jellegű teendőket a Word körlevélkészítő funkciójával tehetjük meg.

A körlevélkészítő funkcióval nemcsak körleveleket, hanem bármilyen személyre szóló dokumentumot készíthetünk (pl.: meghívó, felszólítás).

A körlevélkészítés menete:

1. A törzsdokumentum létrehozása.

Először kijelöljük a törzsdokumentumként használandó dokumentumot. Ezt nem szükséges teljesen elkészítenünk, a későbbiekben még tovább dolgozhatunk rajta.

2. Az adatforrás elkészítése:

Meghatározzuk az információk típusát, amelyek levelenként változni fognak (pl. cím, név), majd beírjuk a levelekhez szükséges konkrét adatokat (pl. ha három címre akarjuk küldeni a levelet, akkor megadjuk mind a három nevet, címet).

3. A törzsdokumentum befejezése és a körlevél összeállítása:

Kialakítjuk a törzsdokumentum végleges szövegét, és elhelyezzük benne az adatforrás információira való utalásokat (pl. címre, névre). Ellenőrzés után összeállítjuk a körlevelet, amikor is a törzsdokumentumban található utalások alapján a program minden létrehozott levélbe az adatforrásból elhelyezi a megfelelő adatokat.

A körlevélkészítésnek több módszere létezik. Én itt a számomra jól bevált módszert ismertetem.

Megtervezzük a körlevelet, különválogatjuk az állandó és változó elemeket.

Megírjuk az állandó részt - vagyis a törzsdokumentumot, ezt elmentjük.

Egy egyszerű táblázatot nyitunk annyi oszloppal, ahány adatot illesztünk be 1-1 körlevélbe. Annyi sora lesz a feliratsoron kívül, ahány körlevelet készítünk. Beírjuk az adatokat - Elmentjük.

A törzsdokumentumban álljunk a kurzorral.

Eszközök/körlevél parancsra kattintunk.

- Létrehoz/űrlaplevelek

- Jóváhagyjuk a törzsdokumentum (aktív ablak) fájlenevét.

- Megnyitjuk az adatforrást.

- Beszúrjuk az adatmezőket a törzsdok.-ba

- Ízlés szerint formázzuk

- Egyesítük az adatokat.

Minden egyes levélnek külön lapon kell lennie, nyomtatható.

Helyesírásellenőrzés és elválasztás, tartalomjegyzék használata [szofteverüzemeltető]

A helyesírás ellenőrzésekor a Word egy alapszótárat használ, ahol a leggyakrabban szereplő szavak vannak. Mi saját használatú számítógépünkön ezt a szótárat bővíthetjük olyan szakkifejezésekkel, idegen szavakkal, amelyekre munkánk során sor kerül. /Felvesz.../

Mindig a kurzor helyzetétől kezdve ellenőrzi a dokumentumot.

Eszközök menü/helyesírás parancs, vagy az abc feliratú ikon.

Ha hibát talál, ajánl fel javítási lehetőséget.

Ha nem találunk közte megfelelőt, gépeljük be a megfelelő keretbe a helyes szót és javíttassuk.

Elválasztás használata:

Ha elválasztásokat használunk, csökken az egyenetlen hosszúságú sorok száma és több szöveg fér el egy oldalra. Különösen ajánlott olyan szövegben használni, amely keskeny hasábokat tartalmaz, mert ott nagy hézagok szoktak maradni sorkizárás esetén.

Eszközök menü/elválasztás

Célszerű az automatikus elválasztást aktívvá tenni, a nagybetűst nem!

Vigyázat! Ellenőrizni kell a sorvégeket, mert szokott hibázni!!

Tárgymutató: Nagyobb lélegzetű dokumentum használatát megkönnyíti, ha a végére tárgymutatót készítünk (tankönyvek, szakkönyvek).

- Azon szavak megjelölése, amiket a tárgymutatóba szánunk. ALT+SHIFT+X re bejön a Tárgymutató-bejegyzés jelölés párbeszéd-ablak. A bejegyzés többszintű lehet (7).

A tárgyszó mellett három dolog lehet: oldalszám, kereszthivatkozás, oldaltartomány

- A program kigyűjti a dokumentumból a tárgyszavakat és sorba rendezve az oldalszámokkal, a kurzor helyére teszi.

Tartalomjegyzék:

- Egyszerű tartalomjegyzék készítéséhez elég, ha azokat a címeket, amelyeket a tartalomjegyzékbe szánunk, szabványos címstílussal formázzuk.
A kurzort a megfelelő helyre állítva Beszúrás/Tárgymutató és tartalomjegyzék parancsot kell kiadni és azon belül a Tartalomjegyzék lapot.
Kiválaszthatjuk a nekünk tetsző külalakot és megadhatjuk, hogy hány szintet szerepel­tetünk. Az oldalszámokat jobbra igazítva, tabulátorvezető jellel választhatjuk.

- Egyedi jegyzékből is készíthetünk tartalomjegyzéket (nehézkes, fáradságos)

Görbék és szabadkézi rajzobjektumok [szoftverüzemeltető]

A Rajz eszköztár Alakzatok menüje több eszközkategóriát is tartalmaz. A Vonalak kategória Görbe , Firka és Szabadkézi sokszög eszközével vonalakat, görbéket, valamint mindkettőt tartalmazó alakzatokat rajzolhatunk. Ha tollal készült rajzhoz hasonlító objektumot szeretnénk rajzolni, használjuk a Firka eszközt. Az eredményül kapott alakzat meg fog egyezni a képernyőn rajzolt alakzattal. Finomabb, szaggatott és kusza vonalak nélküli alakzatokat a Szabadkézi sokszög eszközzel készíthetünk.

Ha nagyobb pontosságú görbéket szeretnénk rajzolni, használjuk a Görbe eszközt. Ha a görbe vagy a szabadkézi rajzobjektum alakját csúcspontok áthelyezésével, törlésével és felvételével szeretnénk megváltoztatni, a Rajz eszköztáron válasszuk a Rajz menü Csomópontok szerkesztése parancsát.

A szabadkézi rajzokat és a görbéket, mint bármely más alakzatot, megváltoztathatjuk, például megadhatjuk a színét és a mintázatát, megváltoztathatjuk a vonal stílusát, elforgathatjuk és tükrözhetjük azokat, azonban nem adhatunk hozzájuk szöveget, valamint a szabadkézi rajzokat és a görbéket nem alakíthatjuk át másik alakzattá.

1. A rajzeszközök használata

A rajzoló eszköztár 7 különböző eszközt kínál a rajzoláshoz. A rajzeszközök használata teljesen azonos: rákattintunk a szükséges eszközre,az egérmutatót a dokumentum megfelelő pontjára visszük és az egérgomb lenyomása után az egeret addig mozgatjuk, amíg a kívánt alakzatot létre nem hozzuk. Az egérmutató felengedése után megjelenik a dokumentumban az alapbeállításnak megfelelő vonalvastagsággal és kitöltéssel elkészít objektum. A megrajzolt objektumot utólag mozgathatjuk, másolhatjuk, törölhetjük, méretezhetjük és még sok egyéb műveletet végezhetünk velük, ezért ha első próbálkozásra nem pontosan úgy sikerült egy rajzobjektumot elkészítenünk, ahogyan azt elképzeltük, ne töröljük azonnal, hiszen később még tetszőlegesen alakíthatjuk.A rajzeszközöket aktiváló gombok nagyon szemléletesek, így könnyen kitalálhatjuk, hogy melyikkel milyen rajzobjektum készíthető.

Megnevezés: Vonal Mire használható? Vonalak rajzolására

Megnevezés: Téglalap Mire használható? Téglalapok és négyzetek rajzolására

Megnevezés: Ellipszis Mire használható? Ellipszisek és körök rajzolására

Megnevezés: Ív Mire használható? Ívek rajzolására

Megnevezés: Szabadkézi Mire használható? Kapcsolódó egyenesek, ill. szabadkézi görbék rajzolására

Megnevezés: Beviteli mező Mire használható? Szövegdobozok rajzolására

Megnevezés: Képfelirat Mire használható? Képfeliratok készítésére

Rajzoló gomb-megjeleníti a Rajzoló eszköztárat

Képek elhelyezése a dokumentumban [szoftverüzemeltető]

A Word a ClipArt képtárban saját képkészletet tartalmaz. A képtár a kiválóan elkészített clipart képek széles választékát kínálja, amelyeket felhasználhatunk a dokumentumban. A térképektől az emberi alakokig, és az épületektől a díszletszerű hátterekig számos témáról találunk képeket.

A képek kiválasztása egyszerű. Válasszuk a Beszúrás menü Kép parancsát, az almenü ClipArt parancsát, majd a ClipArt vagy a Képek lapot. A ClipArt képtár tartalmaz egy hasznos keresési szolgáltatást, amellyel könnyen megkereshetjük a dokumentumba leginkább illő képeket. Saját súgórendszer is tartozik hozzá, ahol olyan tudnivalókat találhatunk, mint például a saját képek felvétele a képtárba, a képtár frissítése és az egyéni igényeknek megfelelő beállítása.

A képeknek két típusa van: a bitképek, amelyeket nem lehet szétbontani, és a metafájl típusú képek, amelyeket szétbonthatunk, rajzobjektumokká alakíthatunk, és szerkeszthetünk a Rajz eszköztár beállításainak használatával. A legtöbb clipart kép metafájl formátumú. Clipart kép szétbontásához és rajzobjektummá alakításához jelöljük ki a képet, majd válasszuk a Rajz menü Csoportbontás parancsát. Ezután már bármilyen más, általunk rajzolt objektumhoz hasonlóan módosíthatjuk a képet. Például beilleszthetünk egy személyt ábrázoló clipart képet, szétbonthatjuk, majd megváltoztathatjuk a ruhája színét, és a módosított képet egyesíthetjük egy másik clipart képpel.

A Rajz eszköztár használatával saját rajzokat is készíthetünk. További információ:

A Rajz eszköztár új WordArt gombjával különleges szöveghatásokat is készíthetünk, valamint megadhatunk térhatású effektusokat és anyagmintás kitöltést is.

A Word számos képformátumot felismer. Az Office programok ugyanazokat a grafikus szűrőket használják osztottan, ezért más Office program, például a PowerPoint vagy a Microsoft Excel telepítésekor megadott grafikus szűrőket a Wordben is használhatjuk.

Szövegen kívüli kép átalakítása szövegen belüli képpé, és megfordítva

A szövegen belüli képeket közvetlenül a szövegbe, a beszúrási ponthoz helyezzük. A szövegen kívüli képeket a rajzolási rétegbe helyezzük, így azokat az oldalon pontosan tudjuk elhelyezni, vagy a szöveg és más objektumok elé vagy mögé is helyezhetjük.

1 Kattintsunk a képre.

2 Válasszuk a Formátum menü Kép parancsát, majd a Pozíció lapot.

3 Szövegen kívüli kép szövegen belülivé alakításához töröljük a Szövegen kívülre négyzet jelölését.

Szövegen belüli kép szövegen kívülivé alakításához jelöljük be a Szövegen kívülre négyzetet.

Megjegyzés A Word korábbi verzióiban a képek beszúrása szövegen belüliként történt. A Microsoft Word 97 alapértelmezés szerint a képeket szövegen kívüli képekként szúrja be.

14.tétel: Irányított beillesztés

A Szövegszerkesztésen belül a Word-ben lehetőség van képek, ábrák, más programok szövegeinek, adatainak, táblázatok beszúrására.

Irányított beillesztés:

Az irányított beillesztésen belül ( Szerkesztés menü, irányított beillesztés menüpont) lehetőség van a beillesztendő ábra, szövek konvertálására. Lehet csak szövegként, esetleg HTML oldalként beilleszteni.

Beillesztés hiperhivatkozásként:

Az ilyen jellegű beillesztés szolgál arra, hogy a kijelölt szöveg, ábra egyszerű rákattintással az Internet elindulását eredményezze, kiegészítve a dokumentumot.

A beillesztések arra szolgálnak, hogy a szövegszerkesztőn kívül más progra-mokban is olvasható, kereshető legyen a kívánt szöveg, ábra. Ez megkönnyíti a munkát, s más források megjelölését, megnyitását eredményezi.

A csatolt hyperlinkek az Internet megnyitását ereményezik, mintegy mellékletként, kiegészítésként szolgálva a dokumentumhoz. Így egy dokumentum a világhálón keresztül sok-sok programba (Excel, Powerpoint stb.) enged betekintést.

Stílusok és sablonok használata [szoftverüzemeltető]

Stílusok használata (szöveghez rendelése)

Stílus:

Bekezdés- és / vagy karakterformázási parancsok gyűjteménye.

Használatának előnyei: időmegtakarítás, dokumentum egységes megjelenése, formázás rugalmassága, formázási módosítás egyszerűsége

Előre definiált stílusok:

A Word mindaddig a Normál stílust alkalmazza, ameddig ezen nem változtatunk.

A Formátum/Stílus... párbeszédablak Stílusok listája vagy a Formázószalag Stílus stílusmező melletti lefelé mutató nyílra kattintva a legördülő lista tartalmazza a Normál sablon választható stílusait.

Stílus rendelése szöveghez

Egy szövegrész stílusának (karakter- és/vagy bekezdésformátumának) megváltoztatása.

· A formázandó bekezdéseket ki kell jelölni.

· A Formátum/Stílus... párbeszédablakból a Stílusok listából választható egy másik stílus, vagy a Formázószalagról: a Stílus stílusmező melletti lefelé mutató nyílra kattintva és a legördülő listából választva lehet a Normál stílust megváltoztatni, vagy gyorsbillentyűket alkalmazhatunk

Stílus	Gyorsbillentyű
Normál	CTRL+SHIFT+N
Címsor 1	ALT+1
Címsor 2	ALT+2
Címsor 3	ALT+3
stb.

Új stílus készítése

· Stílus készítése párbeszédpanelben

Formátum/Stílus parancs, megnyomjuk az Új gombot, a Név beviteli mezőben nevet adunk az új stílusnak, a Formátum... gomb megnyomása után beállíthatom a kívánt formázási jellemzőket, majd a Bezárás vagy Alkalmazás gombbal érvényesítjük a beállításokat.

· Stílus készítése példa alapján

Kijelöljük a módosítandó bekezdést, megformázzuk a kívánt formára, belekattintunk a Stílus stílusmezőbe, begépeljük az új stílus nevét, majd Entert ütünk.

Meglévő stílus módosítása

· Módosítás párbeszédpanelben

Formátum/Stílus parancs, a Stílus listából kiválasztjuk a módosítandó stílust, megnyomjuk a Módosítás... gombot, a megjelenő Stílus módosítás párbeszédpanelben megnyomjuk a Formátum gombot, és a legördülő menüből kiválasztjuk a módosítandó karakter ill. bekezdésjellemzőt.

· Módosítás példa alapján

Kijelöljük a módosítandó bekezdést, megformázzuk a kívánt formára, belekattintunk a Stílus stílusmezőbe, majd Entert ütünk. A Word a biztonság kedvéért rákérdez, hogy újra akarjuk-e definiálni a stílust, a kijelölést használva példának.

Stílusok megjelenítése

Eszközök/Egyebek... parancs párbeszédablak Megjelenítés fül Stílussáv szerkesztőmezőjéhez gépeljünk be vagy válasszunk ki egy értéket. Ez Normál vagy Szerkezet nézetben megjeleníti a stílussávot, melyben a szövegtől balra az alkalmazott stílus neve látható.

A stílussáv eltüntetése: vagy a stílussáv függőleges határolóvonalát balra húzzuk, miután az egérkurzor alakja megváltozott a határolóvonalon, vagy a párbeszédablakban a Stílussáv értékét 0-ra állítjuk.

Stílusok szervezése

Formátum/Stílus parancs, a Stílus párbeszédablakban a Szervező... gombot megnyomjuk, a megjelenő Szervező párbeszédablakban másolhatjuk, törölhetjük, átnevezhetjük, tetszőlegesen mozgathatjuk az egyes stílusokat a dokumentumok és sablonok között

Sablonállomány fogalma, készítése, alkalmazása

(Nem kötelező!)

A sablonban rögzíthetjük azokat a dokumentumelemeket (nem változó szöveg, ábra, fejléc, gyorsszöveg bejegyzés, stílusok stb.), melyek rendszeresen ismétlődnek munkánkban.

A Word sablonjai, a Normál sablon szerepe

A Word 24 sablont tartalmaz, melyek 12 különböző típusba sorolhatók, pl. Fax fedőlap, Levél, Önéletrajz, Feljegyzés, Címjegyzék stb. Ezek megjelenésük alapján családokba sorolhatók: klasszikus, modern, gépírás, elegáns.

Minden dokumentumhoz tartozik egy sablon. Ha a Standard eszköztár Új gombjával nyitjuk meg a dokumentumot, akkor a rendszer automatikusan a Normál sablont teszi alá, míg a Fájl / Új.. parancs kiadásakor választhatunk a sablonok közül.

A Normál sablon információihoz (a normal.dot tartalmazza) akkor is hozzáférünk, ha egy attól eltérő sablonon alapul a dokumentumunk..

Sablon hozzárendelése a dokumentumhoz

Megnyitáskor:

a Fájl / Új.. parancs kiadásakor kiválaszthatjuk a megfelelő sablont.

Átváltás másik sablonra:

Fájl / Sablonok... parancs Sablonok és adalékok párbeszédablak Kurrens sablon szerkesztősorába írjuk be az új sablon nevét, vagy a Kapcsol... gomb megnyomása után válasszuk ki a Sablon csatolás párbeszédpanelben.

Sablon készítése

Új sablon nyitásával

Meglévő sablon módosításával

Dokumentum kimentése sablonként

Sablon elemeinek módosítása

Módosítás közvetlenül a sablonban

Módosítás a dokumentumon keresztül

Globális sablonok

A sablonok hierarchiája

Varázslók

( Fájl / Új)

Egy sablon formátumának előzetes megtekintése: Formátum / Stílustár , a Kép alatt a Példa választókapcsolót használjuk. A sablon listából kijelölünk egy sablont, és a Word megjelenít egy a sablon stílusaival formázott szöveget.

Award (kitüntetés) Varázsló

Cv (önéletrajz) Varázsló

Lev (levél) Varázsló

Memo (feljegyzés) Varázsló

Napirend Varázsló

Felsorolás és számozás, strukturált dokumentum készítése [szoftverüzemeltető]

Felsorolás (bajuszos) és számozás

Mindkét bekezdéstípus készítéséhez sokféle támogatást kapunk a programtól: a megszokott párbeszédpanelen és a gombokon kívül a gyorsmenű is hatékony szerkesztést biztosító parancsokat tartalmaz.

A listákat kétféleképpen készíthetjük el:

1. Beállítjuk előre a formátumot, melyet a Word gépelés közben autómatikusan alkalmazzon. Az ENTER billentyű megnyomásakor a program átviszi a listaformátumot a következő bekezdésre.

2. A begépelt szöveget utólag formázzuk valamely listaformátummal. A listaformátum később is bármikor módosítható (pl. bajuszos sorszámra cserélhető vagy fordítva)

1. Bajuszos lista készítése

Közös néven bajuszoknak nevezzük azokat a szinbólumokat, amelyeket a szövegből kiemelkedő, de egymáshoz szorosan kapcsolódó bekezdések összekapcsolására használunk. Ez a szinbólum lehet egy pont, vonal vagy csillag, de a lehetőségeknek csak a fantáziánk és szinbólumkészleteink szabnak határt.

2. Párbeszédpanelben

Jelöljük ki azokat a bekezdéseket, amelyeket közös szinbólummal akarunk ellátni, majd válasszuk ki a Formátum/Felsorolás és számozás… parancsot. A Felsorolás lap tartalmazza a bajuszokra vonatkozó információkat. A Word 6 előre beállított formátumot kínál. Ha ezek közül megfelel az egyik, akkor válasszuk ki a Függő beszúrást és OK.

Ha nem felel meg, akkor a Módosításnál tovább tudjuk az elképzelésünkre formázni a felsorolást. Ha ezek a szinbólumok sem felelnek meg, akkor a Más gombbal választhatunk újakat. Itt tudjuk a Betűméretet és a Színt is változtatni, valamint a Szimbólum hellyzetét: Listaszöveg igazítás, Behúzás- szöveg távolság, Szinbólum- szöveg távolsága. A beállításaink várható hatását a Kép keret szemlélteti.

Számozott lista készítése:

Számozott listáról akkor beszélünk, ha a bekezdéseket valamilyen sorszámmal látjuk el. A sorszámok elemeiként többek között arab és római számokat, valamint kis – és nagy betűket használhatunk. Megadhatjuk, mi legyen a sorszám előtt és után: zárójel, pont vagy tetszőletes szöveg.

3. Párbeszédpanelben

Formátum/Felsorolás és számozás… Számozott. Itt is 6 előre beállított számozást találunk. Ha nem megfelelő egyik sem, akkor a Módosítással tovább tudunk menni. Szám legördülő bistából válasszuk ki a sorszám típusát. Ezután a sorszám előtt levő karaktereket írjuk be a Szöveg előtte, majd az utána levőket pedig a Szöveg utána beviteli mezőbe. Megválaszthatjuk a betűtípust, a kezdő sorszámot, ill. karaktereket a Kezdő sorszámnál tudjuk változtatni. A sorszám hegyzetére vonatkozó információkat a szám helyzete csoportban vadhatjuk meg a bajuszoshoz hasonlóan.

Többszintű lista

Készíthetünk olyan listákat is, amelyek nemcsak egy szintet tartalmaznak. A Wordben kilenc szintje lehet a listának, amelyek közül bármelyik lehet bajuszos és számozott is. Formátum/Felsorolás és számozás… Többszintű. Itt is 6 előre elkészített listaformátum közül választhatunk. Ezektől eltérőt a Módosítás… gombbal érhetünk el. A megjelenő párbeszédpanel nagyon hasonlít arra, amit a számozott listáknál láthatunk 3 apró különbséggel.

Kép: melyik szintet akarjuk módosítani, és látjuk az eredményt is.

A lista lehet számozott és bajuszos is egyszerre; a kívánt formátumot a Felsorolás vagy számozás legördülő listából választjuk ki, van egy Hozzávétel legördülő lista, melyben azt adhatjuk meg, hogy az adott szint mit örököljön az előző szinttől.

Tabulátorok használata [szoftverüzemeltető]

Ha pozicionálni akarunk egy szövegrészt, akkor a Tab billentyű lenyomása után a beviteli pont a következő tabulátorpozícióba ugrik (alapértelmezés szerint 1,27 cm-enként vannak tabulátorpozíciók, a vonalzó alsó részén halványan látható a helyük).

A Tab billentyű lenyomásakor egy vezérlőkarakter (®) kerül be a dokumentumba, amit láthatóvá tehetünk a Mutat/Rejt ¶ gombbal, de ami nyomtatásban nem jelenik meg.

Egy tabulátorpozíció három információt hordoz:

· a margók közti vízszintes elhelyezkedést,

· az igazítást

· az előtte lévő üres hely kitöltésének módját.

A tabulátorpozíció igazítása lehet (tabulátortípusok):

· balra igazított

· középre igazított

· jobbra igazított

· tizedesjelre igazított (decimális)

Tabulátorpozíciók beállítása:

· Tabulátor pozíciók egyedi beállításai:

· a vonalzó bal oldalán lévő kis négyzetben kiválasztjuk a szükséges tabulátor típust úgy, hogy addig kattingtatok a tabulátorjelre (minden egyes kattintás után változik a felajánlott típus), amig a számomra szükségesre változik, majd a vonalzón a kívánt helyre kattintok, ahol megjelenik a kiválasztott tabulátor jel. A felesleges tabulátort egyszerűen lehúzzuk az egérrel a vonalzóról.

· Menüből való beállítás:

· Formátum / Tabulátorok... parancs. A párbeszédablakban meg kell adnunk a tabulátor helyét cm-ben (Pozíció), típusát, a kért jelölést, majd a Beállít gombra kattintunk, és kezdhetjük a következő tabulátor pozícióját stb. beállítani. A táblázatban való kijelölés után innen lehet tabulátort törölni is (Ábra 13.)

A fejléc olyan szöveg vagy ábra, amely általában a dokumentum minden oldalának tetején és/vagy alján látható.

Készítés: A Nézet / Fejléc és lábléc... parancsot kiadjuk, erre a Word átkapcsol nyomtatott forma nézetbe és megjeleníti a Fejléc területét és a Fejléc, lábléc eszköztárat. Ebben többek között a kapcsolók vannak a lábléc és fejléc között, a gyakoribb mezőket (dátum, idő, oldalszám) beillesztő gombok, és a Bezárás gomb.

A dokumentumban Nyomtatott forma nézetben halványan látszik a fejléc és lábléc tartalma, újbóli behívásuk a területükre való dupla kattintással is lehetséges.

Eltérő első oldali fej- és lábléc

Ha a dokumentumunk egy szakaszból áll, akkor alkalmazhatjuk.

Elkészítés: a Nézet / Fejléc és lábléc... parancsot kiadjuk, majd a megjelenő eszköztár Oldalbeállítás gombjára kattintunk, és kiválasztjuk az Elrendezés lapot. A Fejléc és lábléc csoportban beikszeljük az Eltérő első oldal jelölőnégyzetet, végül OK. Elkészítjük az első és a többi oldali fejlécet, majd a Bezárás gombra kattintunk.

Eltérő páros és páratlan oldali fej- és lábléc

Hosszabb, lefűzött vagy bekötött, kétoldalasra szerkesztett, egy szakaszból álló dokumentumoknál különböző bal és jobb oldali fej- és láblécet készíthetünk

Megadásuk: . a Nézet / Fejléc és lábléc... parancsot kiadjuk, majd a megjelenő eszköztár Oldalbeállítás gombjára kattintunk, és kiválasztjuk az Elrendezés lapot. A Fejléc és lábléc csoportban beikszeljük az Eltérő páros és páratlan jelölőnégyzetet, végül OK. Elkészítjük a bal és a jobb oldali fejlécet, majd a Bezárás gombra kattintunk.

Szakaszonként különböző fej- és lábléc

Több szakaszból álló dokumentum esetén szakaszonként tudunk különböző típusú és tartalmú fej- és láblécet létrehozni. Alapértelmezés szerint a Word minden szakasz fej- és lábléceit összekapcsolja. A következő szakasz az előző beállításait örökli. Ha az egyikben javítunk valamit, akkor az kihat az egész dokumentumra.

A kapcsolódást a fejléc terület jobb felső részén látható Ugyanaz, mint az előző felirat, valamint a Fejléc, lábléc eszköztár Azonos az előzővel gombjának benyomott állapota jelzi.

A kapcsolatot az adott fej- és láblécben az előzővel úgy tudjuk megszakítani, és egy másfajta láb- és fejlécet létrehozni, hogy a Fejléc, lábléc eszköztár Azonos az előzővel gombját kikapcsoljuk. Figyeljünk arra, hogy így az aktuálistól hátrább lévő szakaszok is módosulnak, ha a kapcsolódást nem szüntetjük meg.

A kapcsolódás megszüntetése egyszerre csak egyfajta fej- vagy láblécre vonatkozik, pl. az első oldali fejléc kapcsolatát szakítottuk meg az előző szakaszéval, attól még a páros oldali fejléc kapcsolata az előzővel változatlan marad.

Szakaszok (section) fogalma, formázása [szoftverüzemeltető]

A dokumentumot szakaszokra kell osztani, ha a dokumentum egyes részein

· váltakozó hasábszámot,

· különböző papírméretet és/vagy tájolást,

· eltérő margóbeállítást,

· változó tartalmú és/vagy pozíciójú fej- és/vagy láblécet,

· fejezetenként (szakaszonként) újra kezdődő számozású láb- és/vagy végjegyzeteket,

· változó kezdőértékű, formátumú vagy helyzetű oldal- és/vagy sorszámozást

szeretnénk készíteni.

A szakaszokat a szakaszhatárjelek (vezérlőkarakter) választják el, ezek képe Normál nézetben dupla pontvonal, közepén beírva: Új szakasz.

Új szakasz létrehozása és törlése

A kurzort helyezzük el oda, ahol az új szakaszt kívánjuk elkezdeni, majd a Beszúrás/Töréspont parancs Töréspont párbeszédablakából az Új szakasz típusai közül kiválasztjuk azt a beállítási lehetőséget, amely meghatározza azt, hogy hol kívánjuk elkezdeni a következő szakaszt, majd OK.

Az új szakasz elkezdhető:

· Új oldalra: oldaltörést is elhelyez a Word a szakasztörésnél.

· Folyamatosan: az új szakasz ugyanazon az oldalon kezdődik.

· Páros oldalra: a következő páros oldalon kezdődik az új szakasz.

· Páratlan oldalra: a következő páratlan oldalon kezdődik az új szakasz.

A szakasz törléséhez Normál nézetben kijelöljük a szakaszhatárjelet és a Backspace vagy a Del billentyűt lenyomjuk.

Szakaszok formázása

A formázás érvényességi köre

A szakaszformátumot beállító párbeszédpanelek mindig tartalmaznak egy legördülő listát, a Hatókör listát, amelyben kiválaszthatjuk, hogy az adott műveletet a dokumentum melyik részére kívánjuk alkalmazni. A lehetőségek: Teljes dokumentum, Az aktuális ponttól, Aktuális szakasz, Kijelölt szöveg, Kijelölt szakaszok. Az utóbbi két lehetőség csak akkor jelentkezik, ha kijelölt szöveg vagy szakasz van a dokumentumunkban.

Szakasz kezdetének módosítása

Vigyük a kurzort abba a szakaszba, melynek kezdőpontját módosítani akarjuk, a Fájl/Oldalbeállítás... parancs párbeszédablakának Elrendezés lapján a Hatókör legördülő listán jelöljük ki az Aktuális szakasz elemet, majd a Kezdőpont legördülő listából válasszuk ki a megfelelő szakaszhatár típust (Folyamatos, Új oldal, Páratlan ill. Páros oldal, Új hasáb), és végül OK.

Oldal és egyéb beállítások

Szakaszonként állítható a papírméret-, tájolás- és margóbeállítás és a függőleges igazítás (Fájl/Oldalbeállítás párbeszédablak Margók, Papírméret ill. Elrendezés lap), a fejlécek és láblécek elhelyezése és tartalma (ld. Dokumentum formázásánál), a sorszámozás és annak formátuma, a láb- és végjegyzetek elhelyezése és számozása, az oldalszámok formátuma, elhelyezése, a számozás módja.

Többhasábos szerkesztés

A hasábokban, miként az újsághasábokban, az egyik hasáb alján megszakított szöveg a következő hasáb tetején folytatódik. Lehetnek azonos vagy különböző szélességűek a hasábok. Az oldalon az egymás mellett lévő hasábok száma változtatható. A Word arra a szakaszra alkalmazza a hasábformázást,ahol a kurzor áll. Ha nincs szakaszokra osztva a dokumentum, akkor az egészre kiterjed a hasábformázás hatása. A doku egy részét is tördelhetjük több hasábra kijelölés után.

Csak nyomtatott forma nézetben vagy a nyomtatási képen látható a tényleges elrendezése.

Azonos szélességű hasábok készítése

Jelöljük ki a hasábozandó szövegrészt, vagy vigyük a kurzort a hasábozandó szakaszba, majd a Standard eszköztáron kattintsunk a Hasábok gombra, húzzuk jobbra az egeret, amíg ki nem jelöljük a kívánt számú hasábot, majd engedjük el az egér gombját.

A Formátum/Hasábok... parancsával a hasábok szélességére pontos értéket adhatunk meg, de a hasábszélességek mindig egyformák maradnak.

Különböző szélességű hasábok készítése

Jelöljük ki a szövegrészt vagy a szakaszt, majd a Formátum/Hasábok... parancs párbeszéd­ab­la­ká­ban a kívánt elrendezést adhatjuk meg (Hasábok száma, Hasáb típus, Szélesség és térköz, Hatókör, Választóvonal).

Hasábozás módosítása

· A hasábok számának módosítása: egyenlő szélességű hasáboknál a Standard eszköztár Hasá­bok gombjával, különböző hasábszélességnél a Formátum/Hasábok.. párbeszéd­ablakból.

· Azonos és különböző szélességű hasábok közötti váltás: Formátum/Hasábok.. párbe­széd­ablakban bejelöljük vagy kitöröljük az Azonos hasábszélesség négyzetet.

· A hasábszélesség és a hasábok közötti térköz változtatása: vonalzóról vagy a For­má­tum / Hasá­bok.. párbeszédablakból.

· A hasábok közé függőleges vonal húzása: Formátum/Hasábok.. párbeszédablakban.

· Új hasábok (újhasáb -jel) beszúrása a kívánt helyre: Beszúrás/Töréspont ® Új hasáb.

· A hasábhossz oldalon való kiegyenlítése: az utolsó hasáb aljára egy folyamatos újszasz-jelet szúrunk be.

· Ábrák és szöveghasábok kombinálása (logikai keret használatával).

Dokumentum formázása

Olyan globális beállításokat jelent, melyek az egész dokumentum megjelenését alapvetően befolyásolják.

Az oldal beállítása

A dokumentum alapeleme az oldal, amellyel kapcsolatban a beállításokat a Fájl / Oldalbeállítás... párbe­széd­ablak tartalmazza.

A papír méretének és tájolásának a beállítása

Fájl / Oldalbeállítás... párbeszédablak Papírméret lapjából pl. A4 210x297, a tájolás lehet: álló vagy fekvő.

Margóbeállítások

Az oldal széle és a dokumentum (írás) közötti távolság. Minimum 5 mm-t kell hagyni a nyomtatás miatt. Beállítás: Fájl / Oldalbeállítás... Margók lap.

Egyoldalas dokumentum esetén:

ha csak egy oldalra akarunk nyomtatni, ekkor ne ikszeljük be a Tükörmargók négyzetet. A jobb, bal, felső, alsó és a kötési margót kell állítani.

Tüköroldalas dokumentum esetén:

ha mindkét oldalra akarunk nyomtatni, és a szembenéző oldalak margóit szimmetrikusra szeretnénk, ekkor ikszeljük be a Tükörmargók négyzetet. A belső, külső, felső, alsó és a kötési margót kell állítani.

Módosítások vonalzókkal

Nyomtatott forma vagy Nyomtatási kép nézetben vonalzók segítségével is állíthatjuk. A vonalzók láthatósága: Nézet / Vonalzó paranccsal. A függőleges vonalzó az Eszközök / Egyebek... párbeszédablak Megjelenítés lapjának Függőleges vonalzó jelölőnégyzet beikszelése után látható. Az egérmutató megváltozása dupla nyíllá a vonalzón jelzi, hogy módosíthatjuk húzással a megfelelő margót.

Bekezdés fogalma, formázási lehetőségei. [szoftverüzemeltető]

A bekezdés az egyik bekezdés-vége jeltő a másik bekezdés-vége jelig tartó dokumentumrész.

A bekezdés-vége jel láthatóvá tehető a szerkesztési területen, a Standard eszköztár Mutat/Rejt gombjával.

A bekezdés vége jel hordozza a bekezdés formázási tulajdonságait! Bekezdés végén ütött ENTER a tulajdonságokat átörökíti az új bekezdésbe.

Bekezdés formázásához kijelölés (egy esetén beleállunk, kettő vagy több esetén befeketítjük) szükséges.

Formázási lehetőségek:

Igazítás (zárás), Behúzás, Sorköz, Térköz, Keretezés (szegély) és árnyékolása, Felsorolások és számozások, Tabulátorok használata, Iniciálé készítése, Fattyú és árvasor beállításai

Bekezdés formátumát lekérdezhetjük a Súgó segítségével

A bekezdés formátumát átmásolhatjuk a Standard eszköztár Formátumfestő gombjával.

1. Szakasz, oldal, dokumentum formázási lehetőségei.

Szakaszokra kell osztani a dokumentumot, ha a dokumentum egyes részein

- váltakozó hasábszámot

- különböző papírméretet és/vagy tájolást

- eltérő margó beállítást

- változó tartalmú és/vagy pozíciójú fej és/vagy láblécet

- fejezetenként újra kezdődő számozású láb és/vagy végjegyzetet

- változó kezdőértékű, formátumú vagy helyzetű oldal és/vagy sorszámozást

szeretnénk készíteni.

A szakaszokat szakaszhatárjel vezérlő karakter választja el.

Új szakasz létrehozása: Beszúrás/Töréspont parancs Töréspont beszúrása párbeszéd-panel Új szakaszra beállítási lehetőségek közül választhatunk: Új oldalra, Folyamatosan, Páros oldalra, Páratlan oldalra.

Szakasz törlése: Normál nézetben a szakaszhatárjel kijelölése után BACKSPACE vagy DEL billentyűvel

A szakaszformázás érvényességi köre a Hatókör listából : Teljes dokumentum, Az aktuális ponttól, Aktuális szakasz, Kijelölt szöveg, Kijelölt szakaszok (két utóbbi lehetőség csak előzetes kijelölés esetén jelentkezik).

Beállíthatók: - Szakasz kezdetének módosítása, Oldal és egyéb beállítások, Többhasábos szerkesztés (Azonos/Különböző szélességű hasábok, Hasábozás módosítása)

Karakterformázás [szotfverüzemeltető]

Fontos! Karakterformázás előtt mindig ki kell jelölni a formázandó szövegrészt, mert különben csak a beviteli ponttól (a kurzor aktuális helyétől) érvényesül a formázási parancs.

Karakterek alapjellemzői:

1. 1.1.Betűtípusok:

megjelenési forma szerint lehetnek:

· Antikva metszésű (talpas, serif): pl.Times New Roman, Bookman, Courier stb.

· Groteszk (talp nélküli, sans serif): pl. Arial, Century Gothic stb.

· Kézíráshoz hasonló: pl. Script, Linus, Koala,Freeport

· Egyéb: pl. Wingdings (rhmevnl,.), Symbol (Séõplkjh)

besorolás szerint lehetnek:

· TT - Skálázható, TrueType betűtípus

· : - A beállított nyomtatóhoz tartozó betűtípus

· - Képernyő betűtípus

( A CE jelölés, pl. Arial CE azt jelenti, hogy van szabályos hosszú magyar ékezetes betűje, és nem ilyet pl. ű használ.)

1. 1.2.Betűméret:

a használt betűtípustól és a beállított nyomtatótól függően állítható 0 és 1638 pont között 0,5 pontos lépésekben.

1. 1.3.Betűtípus stílus:

lehet :

· Normál,

· Dőlt ( D ),

· Félkövér ( F ),

· Félkövér dőlt (FD)

Az előbbi három jellemzőt a formázószalagról is és legördülő menüsor Formátum/Betű..., vagy a gyorsmenü Betűformátum... parancs párbeszédablakából (Ábra 10.), vagy gyorsbillentyűkkel is lehet állítani.

1. 1.4.Egyéb karakterjellemzők:

Átállítás csak a Formátum/Betű... vagy a gyorsmenü Betűformátum... parancs párbe­széd­ab­la­ká­ból, vagy gyorsbillentyűkkel lehet.

· Aláhúzás: szimpla szóaláhúzás (Bemutató szöveg), dupla aláhúzás (Bemutató szöveg), pontozott aláhúzás (Bemutató szöveg),

· Áthúzás: (Bemutató szöveg)

· Kis kapitális (Bemutató szöveg)

· Nagybetű (Bemutató szöveg). Ezt Formátum/Kisbetű/nagybetű... parancsával, vagy a Shift+F3 gyorsbillentyűvel is lehet állítani.

· Alsó index (Bemutató _szöveg)

· Felső index (Bemutató ^szöveg)

· Rejtett szöveg

· 16 szín

· Térköz és pozíció:

· Betűköz: normál vagy ritkított vagy sürített

· Függőleges pozíció: emelt vagy süllyesztett

A fenti karakterformátumok legtöbbjét gyorsbillentyűvel is lehet állítani. Ezeket lásd a Súgó megfelelő fejezetében. Figyelem: a megadott gyorsbillentyűk a billentyűzetkiosztástól függően változhatnak!

1. 1.5.Karakterformátum másolása:

Kijelöljük a másolandó formátumot tartalmazó szövegrészt (szót), rákattintunk a Standard eszköztár Formátumfestő gombjára, ekkor a szövegmezőben egy ecset is megjelenik az egérkurzor mellett, és az egérrel kijelöljük (áthúzzuk) a megformázandó szövegrészt. Ha több, egymással nem összefüggő szövegrészre akarunk így formátumot átmásolni, akkor duplán kattintsunk a Formá­tum­festő gombra. Ekkor az egérkurzor mindaddig formátumfestő üzemmódban marad, amig vagy az Esc billentyűre, vagy a Formátumfestő gombra nem kattintunk.

Ha a másolandó formátumot tartalmazó szövegrész kijelölésekor a bekezdésvége jelet is kijelöljük, akkor az adott bekezdésformátum is átmásolódik.

5.A Word állomány-műveletei [szoftverüzemeltető]

1. A WORD állomány-műveletei.

A kiválóan formázott szöveg akkor ér valamit, ha el tudjuk menteni ill. később újra elő tudjuk hívni!

Az állományok típusai: WORD dokumentum *.DOC

Dokumentum sablon *.DOT

Rich Text formátum *.RTF (gazdag szöveg form.)

Az állomány megnyitásának parancsai:

- Fájl/Megnyit à Meghajtó kiválasztás, Könyvtár kiválasztás (kétszer kattintani a

Megfelelőre) Fájltípus kiválasztásàWord dokumentum, Fájlnév kijelölés (egyszer a névre kattintani, vagy a szerkesztősorba begépelni), OK.

Ha a párbeszéd-ablakban be van ikszelve a csak olvasható, akkor csak új néven menthetjük el a változtatásokat.

- A Standard eszköztár Megnyitás gombja is a Dokumentum megnyitása párbeszédablakot nyitja meg.

- Állomány gyors betöltése: A Fájl menü tárolja a legutóbb használt négy dokumentumot, ha valamelyikre rákattintunk ezzel megnyitjuk.

- Új dokumentum: Fájl menü Új parancs vagy a Standard eszköztár Új ikonjával

Dokumentum mentése:

- első mentéskor nevet kell adni az állománynak, Fájl menü/Mentés másként

- később az ikonsor mentés ikonjára kattintva időszakonként

automatikus mentést kell beállítani ha nem akarjuk hogy nagyobb lélegzetű munkánk feledékenység miatt kárba vesszen

4.Keresés, csere, szövegek másolása, mozgatása [szoftverüzemeltető]

Mozgatás: a jelenlegi helyről töröljük és az új helyre beszúrjuk a kijelölt elemet.

Másolás: jelenlegi helyen megmarad és az új helyre átmásoljuk a kijelölt elemet

- fogd és vidd (Drag & Drop) módszer: kijelölés után az egérrel megközelítve a bal egérgomb lenyomva tartása mellett a célhelyre húzzuk (CTRL lenyomva tartása mellett másolás történik)

- Vágólap használata:

- másolás a kijelölt szöveg-elem vágólapra másolása a Szerkesztés/Másol paranccsal (ikonnal is lehet), majd Beillesztés.
- mozgatás úgy mint a másolásnál, csak a Szerkesztés/Kivág-paranccsal visszük a vágólapra

A vágólapra kirakott elem bármennyiszer beilleszthető, mindig az utoljára kipakolt van rajta. /átjárást tesz lehetővé a különböző alkalmazások között! (EXCEL à WORD)/

- A jobb egérgomb használata: kijelöljük a másolandó ill. mozgatandó szövegrészt, az egérkurzort az új helyre visszük, majd a CTRL+SHIFT (másolás) ill. a CTRL (mozgatás) billentyűt lenyomva tartva a jobb egérgombbal egyszer kattintunk.

- Billentyű parancsok használata: - vágólapra másolás- CTRL+C

- vágólapra kivágás- CTRL+X, SHIFT+DEL

- beillesztés vágólapról: CTRL+V, SHIFT+INS

- Dokumentumok közötti mozgatás, másolás vágólap nélkül:

Szövegrész kijelölése, SHIFT+F2 (másolás) ill. F2 (mozgatás) billentyűt megnyomjuk, majd az egérrel a kívánt helyre kattintunk. A beviteli pont szaggatott lesz ENTER hatására megtörténik a beillesztés

3. Szövegszerkesztői fogások, bevitel, javítás, törlés, kijelölés [szoftverüzemeltető]

A címben felsorolt tevékenységek egy dokumentum létrehozásakor fordulnak elő.

A szöveg begépelése (- az alapbeállítások elvégzése után):

- billentyűzet segítségével beírjuk a nyers szöveget a kurzor mutatja hova kerül a következő karakter

- a WORD automatikusan tördeli a sorokat, ENTER nyomása csak bekezdés végén kell! (ennek hatására bekezdés-végjelet jelenít meg a képernyőn, ha a Standard eszköztár Mutat/Rejt gombja bekapcsolt állapotban van.

- Szóközt (Space) csak egyet használjunk, a szavak végén vagy írásjelek után

- Bekezdésen belüli új sor SHIFT+ENTER-el

Javítás: - beszúrhatunk a szövegbe, ha kimaradt valami (INS billentyű)

- átírhatjuk a tévesen beírtakat az állapotsor ÁTÍR gombjára kattintva állítható be,
- kijelölés után írjuk a jó verziót

Kijelölés: a szövegrésszel vagy ábrával végzett munka első lépése a kijelölés lehet egérrel vagy billentyűzettel.

Egérrel: egy elem vagy szövegrész à húzás a kijelölendő szövegen
egy szó dupla kattintás a szón
ábra egyszeres kattintás az ábrán
egy sor kattintás a kijelölő sávban
több sor húzunk a kijelölő sávban
egy bekezdés kétszeres kattintás a kijelölő sávban
teljes dokumentum CTRL+kattintás vagy háromszoros katt. kijelölő sávban
oszlop kijelölés ALT+ húzás

Billentyűzettel: a kurzort a kijelölni kívánt szöveg elejére állítom a SHIFT lenyomva tartása mellett a kurzormozgató billentyűkkel növelem a területet, vagy az egérrel a terület végére kattintok.

A kijelölés bővítése F8: billentyűvel, vagy kétszeres kattintással az állapotsor BŐV gombján.
A bővítés visszavonása ESC vagy kétszeres kattintással az állapotsor BŐV gombján.

Törlés: - kijelölt szöveg törlése kattintás az olló gombra (kivágás), CTRL+X,

Backspace, Del billentyű leütése

- kurzor előtti betű törlése Backspace billentyű leütése

- kurzor mögötti betű törlése Del billentyű leütése

A törölt szöveg visszaállítása: Standard eszköztár Visszavonás gomb, CTRL+Z

2. A Microsoft Word kezelői felülete [szoftverüzemeltető]

Grafikus felhasználói felület! /amit látsz, azt kapod /, az irányítás szimbólumokkal, menüpontokkal történik.

A WORD for WINDOWS 7.0 a WINDOWS rendszer alatt futó szövegszerkesztő program.

Indítás

Menüből - Fájl / Futtat

Ikonnal: - a Microsoft - Word programcsomag ablakból, Office ikonnal, fájl-kezelőből (kettőt kattintva a dokumentum nevére)

WIN WINWORD formában a WINDOWS indításával egyidejűleg

Kezelői felület elemei:

Címsor (programnév, dokumentumnév /mentés után állománynév /, OFFICE eszköztár)

Menüsor - a főmenük neveit tartalmazza, témakörök szerint csoportosítják a szövegszerkesztő műveleteit, funkcióit. Kiválasztás egérrel vagy ALT+ kezdőbetű lenyomásával. Kilépés ESC vagy az egérrel egy "semleges" területre kattintással. Legördülő menüket tartalmaz, amelyek az adott témakörön belüli választási lehetőségek. A legördülő menüpont lehet: azonnal végrehajtódó, párbeszéd-ablakot nyitó, almenüt nyitó, az adott helyzetben inaktív (szürke)

Eszköztárak: ikonok, melyek a leggyakrabban használt parancsok gyors elérését teszik lehetővé (egyéni kialakítás lehetséges). Lehetnek: nyomógombok (azonnal végrehajtódnak), kapcsolók (funkciók be és kikapcsolására), legördülő ikonok

Vonalzósorok: centiméteres beosztásban mutatják a lap paramétereit: lapmargókat, bekezdésmargókat, tabulátor típusait és pozícióit, táblázatok-, hasábok szerkezetét, stb. A kurzor többféle alakzatot vesz fel a vonalzón (: lapmargó állítása, tabulátorok elhelyezése (balra felfele mutató nyíl). Különböző helyeken történő dupla kattintásra párbeszéd-ablakok aktualizálódnak.

Szerkesztőterület: beviteli pont, szöveg vége jel, kijelölő sáv, gördítő sáv

Állapot, vagy státuszsor: a pozíciókról ad tájékoztatást a felhasználónak: számozás szerinti / összes oldal száma, kurzor pozíciója, egyes billentyűk állapotáról, pl. átír

1.A szövegszerkesztő programok fajtái és funkciójuk [szoftverüzemeltető]

A szövegszerkesztő programoknak rengeteg fajtáját ismerjük, ezek közül legegyszerűbbek a Dos alapú szövegszerkesztők. Ezek viszonylag primitív programok, nem nyújtanak annyi lehetőséget, mint a Windows alapúak.

1. Text (DOS TEXT)

· EDIT

-normál karakterek alkalmazását teszi lehetővé, a karakterek nem formázhatóak, csak az ASCII kódrendszer elemeinek használatát biztosítja.

- funkciójuk: .bat fájlok készítése

.txt fájlok készítése

.pas forráskódok írása

.c forráskódok írása

- szerkesztő funkciók:

-alapvető fájl funkciók ( File -open

-save

-exit

-másolás, kivágás, beillesztés az Edit menüből

Egyéb Dos alapú szövegszerkesztők: PE2, NORTON EDITOR, CHIVE WRITER

Grafikus felületű szövegszerkesztők:

( Windows…..)

1. Operációs rendszerhez tartozó egyszerű szövegszerkesztők:WORD PAD, WRITE

- JELLEMZŐK: -ikonok használata

- vektoros betűkészlet ( a betűk tetszés szerint nagyíthatók és kicsinyíthetők)

-lehetővé teszi az alapvető formázási lehetőségeket

2. Szövegszerkesztő programok:

WORD 6.0, WORKS, WORD 97…

Valódi szövegszerkesztő programok.

Funkciói:

- teljes körű karakter, bekezdés, szakasz és dokumentumformázás.

- Egyéb fuknciók: körlevél készítése, táblázat készítése, nyomtatás, helyesírás ellenőrzés, rajzolás, objektum beillesztés, kép, külső fájl beillesztése.